magasvérnyomás-betegség, hipertóniabetegség:

Full text search

magasvérnyomás-betegség, hipertóniabetegség:
korunk egyik „népbetegsége”, mely a lakosság közel egynegyedét érinti, egyben a haláloki statisztikában vezető helyet elfoglaló szív- és érrendszeri betegségek szövődményeinek (érelmeszesedés, szívinfarktus, agyvérzés, szívelégtelenség) egyik legfontosabb oka. Különösen veszélyes, ha egyéb ún. kockázati tényezőkkel (rizikófaktorok) együtt jelentkezik (dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód, a vérzsírok vagy vércukor szintjének emelkedése). Idejekorán felismerve és hatásosan kezelve azonban a magasvérnyomás-betegség említett szövődményei megelőzhetők, de csakis akkor, ha az egyéb kockázati tényezők ellen is sikerrel vesszük fel a harcot.
A magasvérnyomás-betegség oka az esetek többségében nem ismert; feltételezik az öröklés, túlzott sófogyasztás, általában a túltáplálás szerepét. A korábban igen fontosnak tartott idegi tényezők jelentőségét ma már vitatják, tartós pszichés terhelés ugyan növelheti a vérnyomást, de csak átmenetileg, esetleg 1-2 hónapra. Az igazi magasvérnyomás-betegség viszont az élet végéig tartó kezelést igényel, kivéve az összes esetek csupán 5–10%-át kitevő másodlagos kórformákat, melyekben valamely vérnyomást szabályozó szerv (szív, vese, belső elválasztású mirigyek, pl. mellékvese, pajzsmirigy, az idegrendszer bizonyos részei) megbetegedése okozza a vérnyomás növekedését; bizonyos esetekben ilyenkor lehetőség van végleges – rendszerint műtéti – gyógyításra.
Esszenciális magasvérnyomás-betegségről beszélünk a fenti okokkal nem magyarázható esetekben; ennek enyhe, középsúlyos és súlyos formáját ismerjük, a vérnyomás értékétől függően. E felosztás alapja a diasztolés vérnyomás, mely 90 Hgmm alatt normálisnak tekinthető, 90 és 95 Hgmm közötti határértékig általában nem kezelendő; tartósan, ismételt mérésekkel ellenőrzött 95 Hgmm feletti diasztolés érték megfelelő gyógyszeres kezelést tesz szükségessé. A határérték-tartományban (de sokszor magasabb értékek esetén is) az életmód megváltoztatása (fogyás, több mozgás, dohányzás elhagyása) önmagában is normálissá teheti a vérnyomást. Az ingadozó vérnyomás általában kiegyensúlyozatlan idegrendszerű egyéneken tapasztalható; bár ezek közül sokban később valódi magasvérnyomás-betegség fejlődik ki, 1-1 alkalommal mért magasabb vérnyomásérték nem indokolja a vérnyomáscsökkentő szerek szedését.
Ugyanez vonatkozik a magasvérnyomás-betegséggel kapcsolatos panaszokra is: kétségtelen tény, hogy tarkótáji fejfájás vagy szédülés gyakran kíséri a magasvérnyomás-betegséget, de legalább ilyen gyakran fordulnak elő ilyen panaszok normális vérnyomású egyéneken, nem lehet tehát csupán a tünetek alapján kezelni a magasvérnyomás-betegséget. A betegek jelentős részében semmiféle panaszt, tünetet nem okoz a magasvérnyomás-betegség, ezért igen jelentős a vérnyomás rendszeres mérése, különösen 40 éves kor felett.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi