Bakteriológiai (biológiai) és vegyi fegyverek alkalmazásának betiltása és készleteik felszámolása
Bakteriológiai (biológiai) és vegyi fegyverek alkalmazásának betiltása és készleteik felszámolása
Az atomfegyver mellett a tömegpusztító fegyverek közé tartoznak a korábban egy kategóriában tárgyalt, de egymástól pontosan elkülöníthető bakteriológiai (biológiai) és vegyi fegyverek is.
Az első leszerelési megállapodások egyike, az 1925. évi genfi jegyzőkönyv még együtt kezelte a „fojtó, mérges és egyéb hasonló” gázokat, valamint a „bakteriológiai” eszközöket. Ez az okmány az említett anyagok „hadviselési célokra történő használatának” eltiltását írta elő. (A részesek száma jelenleg 111.)
A jegyzőkönyv a korszerű leszerelési megállapodások előfutárának tekinthető, de már a 60-as években sem felelt meg azoknak a merőben új feltételeknek, amelyeket a tudomány és a technika, a hadtudományi elmélet és gyakorlat néhány évtizedes fejlődése teremtett. Nem véletlen, hogy a tömegpusztító fegyverek e két változata eltiltásának és megsemmisítésének a kérdésköre már a 60-as évek végén az akkor 26 tagországból álló genfi Leszerelési Bizottság elé került.
A kérdéskör bonyolultságára való tekintettel a bizottság szétválasztotta a két fegyverfajtát, s az egyszerűbbnek tekinthető kérdésben – a bakteriológiai (biológiai) fegyverek ügyében – már 1971-ben sikerült kidolgoznia a teljes tilalmat előíró nemzetközi egyezményt.
A bakteriológiai fegyverek teljes tilalmáról szóló egyezmény
Reményt keltő tárgyalások a vegyi fegyverek teljes eltiltását előíró egyezményről
A Moszkva–Washington „forródrót”
Szovjet–amerikai megállapodás az atomháború kirobbanásának veszélyét csökkentő intézkedésekről
Szovjet–amerikai megállapodás a nyílt tengeri katonai incidensek megelőzéséről
A stockholmi konferencia okmánya
