A NATO és Oroszország közötti kölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapokmánya
A NATO és Oroszország közötti kölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapokmánya
Párizs, 1997. május 27.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és tagállamai egyrészről, és az Orosz föderció másrészről – a további hivatkozásokban mint NATO és Oroszország – a legmagasabb politikai szinten tett tartós politikai kötelezettségvállalásra alapozva, a demokrácia és a biztonsági együttműködés elveire épülő maradandó és teljes békét fog együttesen kiépíteni az Euro-atlanti térségben.
A NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek. Közös céljuk a múlt örökségét jelentő korábbi szembenállás és versengés felszámolása, valamint a kölcsönös bizalom és együttműködés erősítése. A jelen Okmány megerősíti a NATO és Oroszország építésére vonatkozó közös elkötelezettségüket, annak egészében és szabadon, összes nemzete előnyére, konkrét tartalommal töltsék ki. E kötelezettségvállalásnak a legmagasabb politikai szinten történő vállalása jelzi egy alapvetően új kapcsolat kezdetét a NATO és Oroszország között. szándékuk az, hogy a közös érdekek, viszonosság és átláthatóság alapján erős, stabil és tartós partneri viszonyt építsenek ki.
A jelen Okmány határozza meg a konzultációk, az együttműködés, valamint a közös döntéshozatal és közös celekvés céljait és mechanizmusát, amelyek a NATO és Oroszország közötti kölcsönös kapcsolatok lényegét fogják képezni.
A NATO történelmi átalakuláson megy át – ami tovább folyik. 1991-ben a Szövetség felülvizsgálta stratégiai doktrínáját annak érdekében, hogy figyelembe vegye Európa új biztonsági környezetét. Ennek megfelelően a NATO radikálisan csökkentette és folyamatosan a helyzethez igazítja hagyományos és nukleáris fegyveres erőit. Egyidejűleg azzal, hogy fenntartja a Washingtoni Szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges képességeit, a NATO kiterjesztette és továbbra is folyamatosan kiterjeszti politikai funkcióit, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) támogatására új békefenntartó és válságkezelő küldetéseket vállal, mint például Bosznia-Hercegovinában, annak érdekében, hogy más országokkal és nemzetközi szervezetekkel szoros együttműködésben megfeleljen az új biztonsági kihívásoknak. A NATO dolgozik azon, hogy a szövetségen belül kifejlesszék az Európai Biztonsági és Védelmi Azonosságot (ESDI). Tovább fogja fejleszteni a széles és dinamikus együttműködést az EBESZ résztvevő államaival, különösen a Békepartnerségen keresztül, és a partner államokkal együttesen dolgozik azon a kezdeményezésen, hogy létrehozzanak egy Euro-atlanti Partnerségi Tanácsot. A NATO tagjai elhatározták, hogy megvizsgálják a NATO stratégiai koncepcióját annak érdekében, hogy biztosítsák, az teljesen megegyezik Európa új biztonsági helyzetével és kihívásaival.
Oroszország folytatja a demokratikus társadalom kiépítését, valamint politikai és gazdasági átalakulása megvalósítását. Kifejleszti nemzetbiztonsági koncepcióját és felülvizsgálja doktrínáját annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az új biztonsági realitásoknak. Oroszország jelentősen csökkentette fegyveres erőit, példátlan mértékben visszavonta erőit Közép- és Kelet-Európa, valamint a balti államok területéről és összes atomfegyverét visszavonta saját országa területére. Oroszország kötelezte magát arra, hogy tovább csökkenti hagyományos és nukleáris fegyverzetét. Az ENSZ és az EBESZ támogatására aktívan részt vesz a békefenntartó műveletekben csakúgy, mint a válságkezelésben a világ különböző részein. Oroszország hozzájárul a Bosznia-Hercegovinában lévő többnemzetiségű fegyveres erőkhöz.
I. Elvek
II. A konzultáció és együttműködés mechanizmusa, a NATO–Oroszország állandó közös tanács
III. A konzultáció és az együttműködés területei
IV. Politikai–katonai témák
A katonai együttműködés kiterjesztése
A megállapodáshoz vezető legfontosabb állomások
