Békés megye

Full text search

Békés megye
Területileg hazánk egyik legnagyobb megyéje: 5669 km2, az ország DK-i sarkában – a Körös és a régi Maros hordalékán – fekszik, peremhelyzetű alföldi táj. Keleti-déli határa 140 km hosszan a magyar-román határ, északon Hajdú-Bihar valamint Jász-Nagykun-Szolnok, míg nyugaton Csongrád megyével határos. Két, egymástól jól különválasztható nagytáji körzetre oszlik: a megye nyugati fele a magasabb fekvésű Békés-Csanádi löszhát, keleti része pedig a mélyebb fekvésű Körösök-köze.
Népességét tekintve a Féja Géza által a két világháború között Viharsaroknak elnevezett vidék, ezen belül Békés megye sajnálatos fordulópontra ért 1997 végére: a lakosság száma 400 ezer alá csökkent. A megye sajátosságaihoz tartozik, hogy a törökdúlást követően a felprédált földeket új tulajdonosaik a magyarok mellett szlovák, román, német és szerb telepesekkel népesítették be. ez a magyarázata annak, hogy a megyében élő nemzetiségek aránya, ide értve a cigányságot is, jóval magasabb az országosnál, eléri az 5 százalékot.
A népsűrűség változatos képet mutat: a megye északi és déli részén viszonylag alacsony, a megye közepén, ahol a három város – a megyeszékhely Békéscsaba, az egykori megyeközpont Gyula és a történelmi megyeszékhely Békés – vonzáskörzetében sűrűbb a településhálózat is, az átlagosnál magasabb. Átlagban 71 fő/km2, ez a szám a városokban 112, a községekben 43.
A megye településsűrűsége még az alföldi alacsony érték mögött is lemarad, ugyanakkor a települések igazgatási területe az átlagosnál jóval nagyobb és az egy helységre jutó lakosság is csaknem kétszer akkora, mint országos átlagban. A megye jelenlegi 75 településéből 14 a város (Békéscsaba, Békés, Gyula, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Mezőkovácsháza, Battonya, Elek, Mezőhegyes, Mezőberény, Tótkomlós, Sarkad, Gyomaendrőd) és 61 a község. A lakosság túlnyomó része 5000 lelkesnél nagyobb településeken él, a városi lakosság aránya meghaladja a 63 százalékot. Az utolsó évtizedekben jelentősen megfogyatkozott számú – de egykoron nagyon is jellemző – tanyákon ma alig 10 ezren élnek, ami a korábbi tanyasi lakosságnak legfeljebb az egyötöde.
A megye népességcsökkenése a természetes fogyás (ami 11,2 százalékkal haladta meg az 1996-os adatot) következménye, miután az el- és idevándorlás kiegyenlíti egymást, az élveszületések száma 1997-ben 3700 volt, ezzel szemben a halálozások száma 5900 (ami 1,9 százalékos mérséklődés az egy évvel korábbi tényhez viszonyítva).
Békés megyében 1997-ben 1700 házasságot kötöttek, 7,7 százalékkal kevesebbet, mint 1996-ban (ugyanez az arány országosan csak 3.9 százalék), ugyanakkor a válások száma 20 százalékkal volt magasabb az előző esztendeinél, mintegy ezer házasság ért véget 1997-ben.
Fekvése folytán kontinentális jellegű a térség éghajlata, de óceáni, mediterrán és kelet-európai hatásokkal tarkítottan. Külön érdekessége éghajlatának, hogy a Körösök vidékén mért évi 5-6000 napfényes órával szemben a déli, hátsági területeken – ahol a május, június és augusztus általában borultabb – ennél átlagosan 700 órával rövidebb a napsugárzás.
A hőmérsékleti viszonyokat a legnagyobb szélsőségek jellemzik, ami az Alföld medencejellegével magyarázható. Általánosságban az ország egyik legmagasabb középhőmérsékletű területe 10,6-11,2 Celsius fokkal, de ezen belül a megye északi i része hűvösebb a délinél.
Közismert tény, hogy a Körösök vidéke az ország egyik legaszályosabb területe, ugyanakkor az is, hogy a júniusi és júliusi csapadékmaximumok nemegyszer okoznak itt árvízveszélyt s olykor jelentősebb károkozással járó árvizeket is.
A történelem folyamán többször változott a megye területe és szomszédsága, a hozzátartozó települések száma és népessége. A mai formáját az 1950-es közigazgatási beosztásban nyerte el. Ősidők óta lakott, az első jelentősebb benépesülése az i. e. V–IV. évezredbeli Körös-kultúra. A népvándorlás végén, a IX században ideérkező honfoglaló magyar Barsa, Gutkeled, Zovárd és Hontpázmány mellett a Vata (Csolt) nemzetség foglalta el a megye nagyobb részét, benne a békési földvárat, melynek uráról kapta a nevét. Aprófalvas, sűrű településhálózatát a tatárdúlás semmisítette meg. Az 1400-as évek elején épített Gyula vára által védett térség mezővárosodási és újratelepesedési folyamatát a török hódoltság törte meg. Az 1700-as évek elejének szabadságmozgalmai már újra népes magyarságot mozgattak meg itt, mellettük az új főúri uradalmak (főként a bécsi császári udvar hadiszállítójaként a megyét ajándékul kapó Harruckern János György) szervezett szlovák, román ajkú földművelők betelepítésével oldották meg munkaerő gondjaikat. Ez a gabonatermesztés és istállózó állattartás nagyarányú kiterjedésével, nagytelkes tanyarendszer kiépülésével, valamint a malom- és kézműipar felvirágzásával járt együtt.
Az 1848–49-es szabadságharcot követően, a kiegyezés után a Tisza és Körösök folyamszabályozásával nemcsak a gabonaföldek sokasodtak meg, hanem a hajózás is lehetővé vált. Megépül a megyén is áthaladó Fiume-Nagyvárad és a Pest-Arad vasútvonal. A kezdeti előnyöket azonban a tőkehiány, a külterjes gazdálkodás és a képzetlen tömegmunkaerőre épülő iparágak (textil, építő, építőanyag, élelmiszer) terjeszkedése folyamatosan elsorvasztja s ebben a második világháborút követő, a mezőgazdaságban a tanyarendszert felszámoló kollektivizálás évtizedei sem hoznak alapvető fordulatot, változást, így azután mind a mai napig növekszik a térség lemaradása, megállíthatatlanná válik az itt élők számának fogyatkozása. A rendszerváltással együtt lezajlott kárpótlási folyamatban felaprózott földterületeken az egykori tanyásgazdálkodás újraéledhet, ám ennek s az ezzel járó polgárosodásnak a lassúsága a szükségesnél kevesebb külföldi tőkét vonz, noha az iparban a multinacionális cégek – Kner-Cofinec, Pioneer, Hunguard, Gas de France, Henkel stb. – már jelen vannak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi