Egyéb információk

Full text search

Egyéb információk
A rendszerváltást megelőzően Békés megyében a kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum szervezetei alakultak meg elsőként. Később az SZDSZ, a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt s más politikai csoportosulások helyi szervezetei is létrejöttek. Az MSZMP-ből átalakult MSZP jelöltjeivel együtt tehát az ország meghatározó pártjainak jelöltjei indultak az első szabad választáson a képviselői helyekért. A hét egyéni körzetből négy MDF, két SZDSZ, s egy FKGP jelölt jutott a parlamentbe. Négy esztendő múltán viszont az országos átlagnál is fölényesebben szerepelt az MSZP. Valamennyi vk.-ben e párt jelöltje futott be, elsöprő többséget biztosítva a szocialistáknak a megyei képviselőcsoportban. Az MDF, az SZDSZ és az FKGP csak listáról tudott egy-egy képviselőt a parlamentbe juttatni.
Az önkormányzati választásokon sokkal árnyaltabb kép alakult ki.
1990-ben a nagyobb városokban itt is a kommunistaellenes pártok szereztek vezető pozíciókat. Békéscsabán és Békésen az SZDSZ, Orosházán az FKGP, Gyulán és Szarvason az MDF adott polgármestert. Mivel akkoriban a települések első emberét a testületek választották, ez egyfajta erősorrendet is tükröz.
1994-ben a polgármestereket már a lakosság választotta. Békéscsabán és Szarvason újraválasztották a polgármestereket ó SZDSZ, illetve MDF színekben ó, míg Gyulán az SZDSZ, Orosházán az MSZP jelöltje futott be. A kisebb településeken ismét a függetlenek nyertek a legnagyobb számban, de adott polgármestert Békés megyében a kisgazdapárt, a Munkáspárt és a Fidesz is.
1990-ben a kiegyensúlyozott erőviszonyoknak köszönhetően egy MSZP-s politikust választottak a megyegyűlés elnökének. A főállású alelnököt az FKGP jelölhette. 1994-ben a negyventagú testületbe az MSZP 14-, az FKGP 9-, az SZDSZ 6-, a KDNP-MDF 4-, a Munkáspárt 3-, a Fidesz 2-, a Kistelepülések Polgármestereinek Egyesülete és a Nagycsaládosok Egyesülete 1- 1 képviselőt juttatott be.
Békés megyében a gazdasági termelés az elmúlt évi teljesítményt mindössze két százalékkal haladta meg, az országos 15 százalékos növekménnyel szemben. Ez a mérsékelt fejlődés – amit a megyében működő csaknem 25 ezer gazdasági szervezet produkált – a munkanélküliség további lassú növekedésével járt együtt.
1977 végén mintegy 24 ezer állás nélkülit regisztráltak, ezzel a munkanélküliségi ráta az országos 10, 4 százalékhoz képest 14 százalék lett, amivel a megye a rangsorban a 6. helyet foglalja el. Foglalkozás szerint a munkanélküliek 84 százaléka fizikai, 16 százaléka szellemi, az előbbi kategóriában emelkedett a szakmunkások száma. A munkanélkülieknek 8 százaléka a pályakezdő, számuk 29 százalékkal emelkedett egy év alatt, megközelítve a kétezret.
Az alkalmazásban állók száma 61 ezer 300 volt, ami 2,6 százalékos csökkenést jelent 1996-hoz viszonyítva. Az aktív keresőkön belül a szellemi foglalkozásúak száma 23 ezer 300, a fizikaiaké 38 ezer körül alakult. A mezőgazdaságban 7900-an, a feldolgozó iparban több, mint 20 ezren, az iparban és építőiparban 22 ezer 200-an találtak munkára. A szolgáltató szféra 6 ezer, a közigazgatás 7600, az oktatás 8500, az egészségügy 7600 munkavállalóval látta el feladatait.
Az aktív keresőknek 56 százaléka férfi, 44 százaléka nő. A munkanélküli rétegen belül a nők aránya viszonylag alacsony.
A mezőgazdaságban a fizikaiak nettó átlagkeresete alig haladta meg a 28 ezer forintot havonta, a szellemi foglalkozásúaké pedig a 42 ezer 500-at, ugyanez az adat a feldolgozó iparban 30 ezer 300, illetve 53 ezer 100 forint szintjén mozgott. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 32 ezer 700 forint volt, 22,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A megye 25 ezer gazdálkodó szervezetéből 17 ezer az egyéni vállalkozás. 2200 a kft., 74 az rt., 2400 a bt, 250 a szövetkezet (ebből 131 a mezőgazdasági) 17 ezer az egyéni és 5400 a társas vállalkozás, 7 az MRP-szervezet. Tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat 24 ezer gazdasági szervezet, tíz és ötven közötti dolgozója van 640 szervezetnek, ötvennél több munkavállalót 200, háromszáznál többet 37 vállalkozás alkalmaz.
Békés megyében a jegyzett (külföldi) tőke 1996-ban 17 milliárd 700 millió forint volt, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. E vállalkozások átlagos tőkenagysága az országosnak csupán háromnegyede, annak ellenére is, hogy az alföldi átlagnak ez még mindig a másfélszerese. Az ideáramló külföldi tőke 92 százaléka a feldolgozóiparba irányult, ugyanez az arány országosan 63 százalék. 1997-ben 28 külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult, mindössze 62 millió forint értékű jegyzett tőkével.
A fogyasztói árszínvonal 1997-ben 18,3 százalékkal haladta meg az 1996-osat, a növekedés üteme ugyanakkor 5,3 százalékkal mérséklődött. Legjobban a háztartási energiaárak emelkedtek (29,9 százalék), legkevésbé (8,5 százalékkal) a tartós fogyasztási cikkek ára. Az élelmiszerek átlagosan 17,5 százalékkal drágultak, ezen belül különösen a hal, a friss zöldségek, főzelékfélék, a tojás, a tej a sajt, a tejtermékek ára ugrott meg.
Az egy főre jutó személyes célú kiadások összege, a 216 és fél ezer forint 12 ezer forinttal haladja meg a nettó jövedelmet, ami a korábbi lakossági megtakarítások felélésére utal. A megye háztartásai kiadásaik 43 százalékát élelmiszerre és élvezeti cikkekre, 17 százalékát lakásfenntartásra, 11 százalékot közlekedésre és hírközlésre, 6-6 százalékot ruházkodásra, lakásfelszerelésre, egészségmegőrzésre, művelődésre és szórakozásra. Az egy kereső által befizetett személyi jövedelem adó összege még a 21 ezer forintot sem érte el, szemben az országos 35 ezerrel.
1997-ben a megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházási teljesítményértéke 16 milliárd 800 millió volt. A beruházások kétharmadát a 300 fő feletti, egyharmadát pedig az 50-300 fős létszám-kategóriába tartozó gazdasági szervezetek végezték. Az összberuházások fele az ipar eszközállítmányát gyarapította, de jelentősek voltak a mezőgazdasági beruházások is.
1994-től évről-évre csökkent a megyébe látogató és szállást igénybe vevő külföldiek száma, különösen nagy volt a visszaesés 1997-ben. A négy évvel korábbi 104 ezer vendégből 24 ezer volt a külföldi, 1997-ben a 98 és fél ezer látogatóból pedig már csak 20 ezer. Akkor a 347 ezer vendégéjszakából 21 és fél százalékkal a határon túlról érkezettek kötöttek le, most a 433 ezerből csupán 19,4 százaléknyit.
Az ismertetett folyamattal egy időben az 1994-ig dinamikusan erősödő belföldi turizmus az ezt követő átmeneti megtorpanás után 1997-ben ismét fellendült és a megyébe látogató magyar állampolgárok száma ismét megközelítette a 80 ezret.
Békés megye kiváló geotermikus viszonyai és a termálvizek kedvező sókoncentrátuma máig kihasználatlanul széles alapokat teremt a gyógy- és strandfürdők létesítésére. Gyula, mint téli-nyári üdülő- és fürdőváros a gyönyörű természeti környezetben kiépült gyógy- és termálfürdőjének köszönheti nemzetközi hírnevét. De Nagyszénás, Gyopárosfürdő egész éven át, Gyoma nyaranta ugyancsak ott sorakoznak a külföldiek által is keresett és kedvelt termálfürdőikkel.
Vasúttörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt Békés megyében a Pest-Szolnok-Békéscsaba- Arad vasútvonal 1858-as megnyitása és a Nagyvárad-Békéscsaba-Szeged-Fiume vonal 1871-es átadása. Ez is szerepet játszott abban, hogy az első világháború előtt a megye vasúthálózatának sűrűsége felülmúlta az országost. Mára már jóval elmarad attól. Az itt futó vonalak közül egyedül a nemzetközi törzshálózatba tartozó Budapest-Lőkösháza vonal a villamosított, ám a dupla vágány még ma sem fut végig. Másfelől, tekintettel az óriásfalvas településszerkezetre és a pályaépítés síkvidéki előnyeire, Elek kivételével minden városban van vasútállomás, a megye településeinek felében úgyszintén, szemben az országos vidéki átlag 35 százalékával, ennek következtében a megye 80 százaléka „vasutas” helységben lakik. 1997 óta Intercity járattal is büszkélkedhetnek.
A megye közúthálózatának minősége és sűrűsége elmarad az ország többi megyéjétől. Országos vidéki átlagban 100 km2-re 32,4 km közút jut, Békésben mindössze 25,7 km. Ennél is nagyobb gond a meglévő utak rossz minősége az úthálózat korszerűtlensége. Az autópálya-építésekből ez a térség kimaradt. Az összességében 1445 km burkolt útból 1219 a másodrendű főút és 1445 km az egyéb út. A 77 km-nyi főút az országos főúthálózat 3,1 százaléka.
A megyében 1997 elején 92 254 közúti gépjárművet tartottak nyilván, amiből 76 százalék volt a személygépkocsi 12 és fél éves átlagos életkorral, ezer itt lakóra így 176 személyautó jutott az országos 205-tel szemben.
A személygépkocsi állomány növekedésével folyamatosan csökkent az autóbusz-közlekedés teljesítménye. (Az 1980-as 733 busszal szemben egyébként is csak 572 buszt tartottak számon 1996-ban.) Tizenöt évvel ezelőtt még 44 és fél ezer utast, tavaly már csak 35 és fél ezret szállítottak a Körös Volán Rt. buszai összességében, ezen belül a helyi közlekedésben korábban még 24 ezren, 1997-ben csupán 20 ezren vették igénybe a tömegközlekedés közúti eszközeit.
Az elmúlt hét esztendőben Békés megyében évente – szemben az országos 6 százalékkal – 10 százalékkal több bűneset vált ismertté. 1997-ben az egy évvel korábbinál is több bűnesetre derült fény, összesen 16 és fél ezer esetről van szó, ami az országosnak 3,2 százaléka. A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma itt 4156, az országban ugyanakkor 5056. Más kérdés, hogy a bűneseteknek mindössze 44 százalékát sikerült kinyomozni az országos 49 százalékkal szemben.
Az ismertté vált bűncselekmények 78 százaléka vagyon elleni, 14 százalékkal nőtt a személy elleni bűnesetek száma, ezzel egy időben 4 gyilkosság és 8 emberölési kísérlet történt. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 4861 volt a megyében, ezen belül 300 volt a lakóhellyel nem rendelkező. A fiatalkorú elkövetők aránya az országos adattal megegyezően 10 százalék, a gyerekkorúaké 4 százalék.
A megye hét működő kórházából a kórházi ágyak 84 százalékával rendelkező három nagy kórházában – a gyulai Pándy Kálmán megyei kórházban (a megye kórházi ágyainak fele itt található), a békéscsabai Réthy Pál kórházban és az orosháziban – belgyógyászati, sebészeti, traumatológiai, szülészet-nőgyógyászati, szemészeti, urológiai és intenzív osztály egyaránt megtalálható, Ortopédiai osztály csak Békéscsabán, ideggyógyászati Gyulán és Orosházán, fog- és szájsebészeti, valamint rehabilitációs osztály Gyulán és Békéscsabán, bőr- és nemibeteg, onkológiai, reumatológiai, fertőző és elmegyógyászati osztály csak Gyulán található.
A megye összes kórházában, 371 orvos 992 ápoló valamivel több, mint 3 ezer kórházi ágyon 83 ezer beteget gyógyított egy év alatt, 3,3 százalékos beteghalálozási arány mellett. Az ágykihasználás meghaladta a 73 százalékot, az onkológián, tüdőgyógyászaton és reumatológián a 98-89 százalékot, a fog- és szájsebészeten, a bőr- és nemibeteg osztályon pedig csupán a 45-48 százalékot.
Az 1997 elejétől működő 190 háziorvos 30 százaléka a települési önkormányzatok szolgálatában állott, 66 százalékuk egészségügyi vállalkozóként végezte a gyógyító munkát, öten magánorvosként, öten MÁV alkalmazásban illetve egyéb üzemorvosként.
A megye lakossága a keringési rendszer betegségeivel fordult leggyakrabban háziorvoshoz, az esetek több mint felénél magas vérnyomás miatt. A betegek egyötöde csontváz- és izomrendszeri, valamint kötőszöveti betegségekkel, gerincoszlopi panaszokkal jelentkezett. A harmadik leggyakoribb ok az emésztőrendszer megbetegedései, gyomor- és nyombélfekély, a nőknél epekő. A panaszosok 55 százaléka 60 éven felüli. Szakrendeléseken több, mint 4 millió gyógykezelést végeztek el, kétszer annyit, mint 1990-ben.
A második világháború előtti utolsó népszámláláskor Békés megyében 58 ezer 900 római katolikus, 1695 görög katolikus, 14 ezer 900 görögkeleti, 124 ezer 200 evangélikus, 148 ezer 200 református, 7 ezer izraelita és 3600 egyéb vallású lakost számláltak össze. Jelenleg ilyen jellegű friss adatok nem állnak rendelkezésre, mindenesetre a rendszerváltást követően új, a háborút követő 40 évinél kedvezőbb helyzetbe kerültek az egyházak. Igyekeznek újra indítani oktatási intézményeiket. Ennek eredményeként 1997-ben már a római katolikus egyháznak 3 óvodája (Gyulán, Gerendáson és Újkígyóson), 3 általános iskolája (Békéscsabán, Endrődön és Gyulán), 1 gimnáziuma (Gyulán), 2 szeretetotthona (Gerendáson és Újkígyóson), 1 felnőtt napközi otthona (Békéscsabán) van.
A református egyháznak 1 óvodája (Gyula), 4 általános iskolája (Békés, Dévaványa, Gyula, Vésztő), 1 gimnáziuma (Békés), 2 szeretetotthona (Gyomaendrőd, Vésztő), 1 öregek napközi otthona (Mezőberény).
Az evangélikus egyháznak 3 óvodája (Orosháza, Szarvas, Tótkomlós), 1 általános iskolája (Orosháza),2 gimnáziuma (Békéscsaba, Orosháza), 5 szeretetotthona (Békéscsaba, Kondoros, Tótkomlós, Szarvas – itt kettő is),1 öregek napközi otthona (Mezőberény).
A kis lélekszámú ortodox, baptista és unitárius egyháznak nincsenek oktatási intézményei és szeretetotthonai a megyében, az adventistáknak van egy szeretetotthonuk Gyulán. A már régebben létező kisebb egyházi közösségek (nazarénusok, pünkösdiek) mellett az utóbbi években Békésben is megjelentek az olyan új vallási csoportok, mint a Hit Gyülekezete, a Jehova tanúi vagy a Krisna-hívők.
Szarvason az öntözési kutató intézet, illetve a haltenyésztési kutató intézet szellemi bázisára építve szervezték meg a felsőfokú mezőgazdasági szakképzést, amelyet 1970-ben a debreceni agrártudomány egyetem égisze alá vontak, 1990-től a nagy múltú szarvasi óvóképzés is felsőfokúvá lépett elő. 1973-ban szerveződött meg Békéscsabán az MTA földrajzkutató csoportja, 1986-tal pedig létrejött a megyeszékhelyen a tanítóképző főiskola. Ilyen háttérrel alakult meg 1998. január elsejével a csabai főiskola és a szarvasi óvóképző integrációjával az új típusú regionális felsőoktatási intézmény a Körös Főiskola.
Az 1997/98-as tanévben 207 óvoda, 123 általános iskola, 21 szakmunkásképző, 22 gimnázium és 34 szakközépiskola működött. Az oktatási intézmények 93 százalékának fenntartásáról a megyei és a települési önkormányzatok gondoskodnak, 6 óvodát, 9 általános iskolát 1 szakiskolát, 1 szakmunkásképzőt, 3 gimnáziumot és 2 szakközépiskolát az egyházak tartanak fenn. Egy szakmunkásképzőt és három szakközépiskolát alapítványok működtetnek. Oktatási intézmény a megye települései közül egyedül Újszalontán nincs. A tanulók száma a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban nőtt, a többi intézményben csökkent, a pedagógusok száma az általános és középiskolákban emelkedett.
Az idegen nyelvi oktatásban jelentős szerepet töltenek be a megyei nemzetiségeinek nyelvét oktató tanintézmények, köztük a nemzetiségi óvodák, ahol szlovákot 880, románt 416, németet 222, szerbet 27 gyermeknek oktatnak. Az általános iskolákban egy idegen nyelvet 25 és fél ezren, kettőt 1500-an tanulnak, a középiskolákban 18 és fél ezren tanulnak idegen nyelvet, közülük 1100-an két tanítási nyelvű (szlovák, román, német) oktatás keretében.
A megye művészeti életének egyik legfőbb meghatározója a Békés Megyei Jókai Színház, amelynek 1954 óta van állandó társulata és amelynek nem egy produkciójáról készült tévéfelvétel. Hagyományosak immár a gyermekszínházi előadások is.
Harmincnegyedik évadját élte a Gyulai Várszínház, amely a kortárs magyar dráma felkarolásával írta be magát a honi nyári színházak történetébe.
A Filharmónia 1959 óta rendez komolyzenei koncerteket a megye településein s kiváltképp a békéscsabai evangélikus nagytemplomban, ahol Beethoven Eroica című művének hangfelvétele készült az Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével.
Fontos a megye, de az ország zenei életében annak a Békés-Tarhosi Zenei Napoknak a rendezvénysorozata, amelynek éltető forrása a Kodály nyomdokain haladó Gulyás György egykori itteni énekiskolájának emléke és haladó hagyományai.
Széles kínálat jellemzi Békés megye sajtóját. A megye legrégebben megjelenő lapja a Békés Megyei Népújság jogutódja a Békés Megyei Hírlap, amely napi 32 ezer példányban talál gazdára, osztrák tulajdonosán keresztül a Springer médiabirodalomhoz kötődik.
A megye másik napilapját, a Népszabadság által 1994 májusában életre hívott Békés Megyei Napot a megye 10 nagyobb vállalkozása által alapított Körösi Napvilág Kft. adja ki. A lap naponta 12 ezer példányban kel el.
A Békés Megyei Napot megelőzően Délkelet néven jelent meg a rendszerváltás idején egy hetilap, amely utóbb Napi Délkelet néven vált a Békés Megyei Népújság alternatívájává. A lap a Békés Megyei Napot megelőzően szűnt meg, gazdasági okokból. A mögötte keletkezett, s a Békés Megyei Nap mellett is megmaradt űrt a Heti Délkelet című lap igyekszik betölteni.
Gazdag a helyi – városi és községi – lapok tablója is: Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason, Tótkomlóson, Mezőhegyesen, Gyomaendrődön, Dévaványán, Medgyesbodzáson, Eleken heti-havi rendszerességgel jelennek meg önkormányzati illetve magánfinanszírozású lapok, van, ahol kettő is.
Nagy a verseny az elektronikus sajtóban is. Békéscsabán 1997-ben még három helyi tévé működött: a legrégebbről a Csaba Tv, majd a Körös Tv és legutóbb az ezt kiszorító Csabakábel Tv. Önálló kábeltévéje van Gyulának, Szeghalomnak és Eleknek is.
A rádióadók is megsokasodtak: a Csaba rádió mellett békéscsabai még a Start rádió és az Alföld rádió (miközben a Róna rádió szünetel), orosházi a Rádió 47, szarvasi a Cervinus rádió, békési a Torony rádió és gyulai a Gyula rádió meg a TOP-FM. A Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak, az MTI-nek önálló tudósítói irodája van a megyében.
Büszkén emlegetik a viharsarkiak, hogy szinte minden „klasszikus” olimpiai számban volt képviselőjük, s hogy téli olimpikonjaik is vannak. A legutóbbi aranyérmest, Ónodi Henrietta tornásznőt ötezer ember köszöntötte Békéscsabán barcelonai hazatérte után.
A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás a századfordulót követő esztendőkben indult hódító útjára. A Békéscsabai Előre 1945-ben mutatkozott be az első osztályban, de csak 1974-től tudott hosszabb ideig a legjobbak között szerepelni, az 1993–1994-es szezonban (bajnoki bronzérem) érte el. Az 1997-ben a Pásztor József irányításával az NB I-ben szereplő Békéscsabai Előre FC mellett hét csapat játszott az NB III-ban. A három megyei osztályban összesen 54 együttes vett részt a bajnoki pontvadászatokban. Igen jelentős a nemzetközi találkozókon szereplő FIFA-játékvezetők listája: Boros Pál, Petri Sándor, Palotai Károly, Győri László, Németh Lajos, ifj. Piller Sándor, Hrabovszky András.
A Viharsarok legeredményesebb sportága a női torna. A Békéscsabán, az 1950-es évektől működő tornaosztály, a magyar tornasport meghatározó bázisává a 70-es évektől Lukács József és neje irányítása idején vált. Olyan ismert sportolók kerültek ki innen, mint Újszigeti Katalin, Kalmár Zsuzsa (a jelenlegi szövetségi kapitány), Zsilinszki Tünde, majd a 80-as, 90-es esztendők csillagai: Ónodi Henrietta, Nyeste Adrienn, Varga Adrienn. Nagy hagyományai vannak az atlétikának, a kézilabdának és az úszásnak is. Bogár János, Ilyés Ildikó, Urbanikné Rosza Mária, Urbanik Sándor neve sokaknak ismerős. A csabai női kézilabdasport világbajnokokat adott, vébé másodikokat, olimpai helyezetteket nevelt: Bonyhádi Klára, Csulikné Bozó Éva, Hankóné Jakab Gabriella. Az úszók legnagyobb nevei: a gyulai Nagy Sándor és a csabai Szabados Béla. Világ- és Európa-bajnoki címek sorát szerezték a Gyulai Dobos István Modellező Klub repülőmodellezői, a Békéscsabai Lakótelepi SE karatékái. Az Orosházi MTK női asztaliteniszezői évek óta jelentős szereplői a magyar pingpongsportnak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi