Egyéb információk
Egyéb információk
1997. december végén közel 31 ezer vállalkozás működött a megyében. A működő vállalkozások három tizedét kitevő társas vállalkozások száma dinamikusan nőtt, az egyéni vállalkozásoké csökkent. Az 1997-es évben az új vállalkozások révén 601 milliárd forintnyi külföldi tőke áramlott a megyébe, ami sokkal kevesebb, mint a korábbi években. A múlt évben megvalósított fejlesztések létszámigényének köszönhetően az alkalmazásban állók száma – az országos tendenciával ellentétben – már nem csökkent tovább. A kismértékű növekedést egyértelműen az ipari létszám emelkedése eredményezte. A foglalkoztatottsági helyzet javulását jelzi még a munkanélküliek számának további csökkenése. A munkanélküliség mértéke a megyék közül továbbra is itt a legalacsonyabb.
1997-ben a havi bruttó átlagkereset 55 790, a nettó 37 449 forint volt a megyében. A fogyasztói árak emelkedését figyelembe véve a reálkereset – az elmúlt évekre jellemző csökkenés után – 8%-kal növekedett.
Győr-Moson-Sopron megye ipari termelése 1994-től – elsősorban az új külföldi tőkebefektetéssel létesült vállalkozásoknak köszönhetően – először mérsékeltebben, majd egyre dinamikusabban fejlődött. Az 1997. év folyamán az 50 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások 447 milliárd forint bruttó termelési értéket hoztak létre, volumenében 48,9%-kal többet, mint egy évvel előtte. Összehasonlításképpen: az ipari termelés országosan 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Győr-Moson-Sopron megye 1997. évi mezőgazdasági termelési eredményei meghaladják az országos szintet. A fontosabb szántóföldi növények átlagtermése általában magasabb az országosnál. A főbb állatfajok állománya is kedvezőbben változott: a szarvasmarha- és a sertésállomány csökkenése mérsékeltebb, a tyúkfélék számának növekedése erőteljesebb, mint az ország egészében.
A megyében 1997-ben a külföldi és a belföldi vendégkörben egyaránt mérséklődött az idegenforgalom. A vendégek száma a külföldieknél, a vendégéjszakáké viszont a belföldieknél csökkent nagyobb mértékben. A vendégforgalom tranzitjellege nem változott. A kereskedelmi szálláshelyek a forgalom kétharmadát az idegenforgalmi főidényben, május 1. és október 31. között bonyolították le. Emelkedett a nyaralóházak, a kempingek forgalma, visszaszorult a fizető-vendéglátás, és csökkenést mutat a panziók belföldi forgalma. A külföldiek körében a szállodán, a panzión kívül a szálláshelyek közt a kempingek a legnépszerűbbek. Négy ország állampolgárainak vendégforgalma számottevő. A Németországból és Hollandiából érkezők vendégéjszakáinak száma mintegy 10%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
A megye útsűrűsége átlag feletti, a tizenkilenc megye közül az egy négyzetkilométerre jutó út hossza alapján a második, az ezer lakosra jutó kiépített úthossz alapján a tizedik, az ezer személygépkocsira jutó úthossz alapján az ötödik a megyék sorában. Az úthálózat a területhez képest a legsűrűbbek közé tartozik, igénybevétele is átlag feletti. Viszont kedvezőtlen az országos közutak teherbírása a megyében. Az utolsó előtti helyet foglalja el az országos közutakból az aszfaltburkolatú utak sorában.
A tömegközlekedési hálózat sűrűsége, a helyközi távolsági autóbusz-forgalom gyorsasága arányos a népesség sűrűségével. A megye lakóinak tulajdonában lényegesen több a személygépkocsi, mint más térségekben. Győrött ezer lakosra 254, Sopronban 230, Mosonmagyaróváron 221, Kapuváron 217, Csornán 210 gépkocsi jut. A megye 173 települése közül 64-nek (37%-ának) van 3 km-en belül vasútállomása vagy megállója.
A megyében a rendőr-főkapitányság, a városokban kapitányságok ügyelnek a közbiztonságra. Fertődön rendőrőrs működik. Kapuvárnak figyelemreméltóan jó a közbiztonsága, évek óta nem loptak el autót.
A nyolcvanas évek közepéig az egészségügyi hálózatot extenzíven fejlesztették a megyében. Kialakultak a kórház-rendelőintézeti egységek. Növekedett a körzeti orvosok száma, szakorvosi rendelőintézetek létesültek. A nyolcvanas évek első felében befejeződött a mosonmagyaróvári kórház és a győri megyei kórház rekonstrukciója. 1990 után folytatódott, és mára befejeződött a megyei kórház, a soproni, a csornai és a kapuvári kórház rekonstrukciója. A kórházak 1990-ben a megyei, illetve a városi önkormányzat(ok) tulajdonába kerültek. A győri Petz Aladár Megyei Kórház a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem oktató kórháza. Több faluban új orvosi rendelő épült (Tét, Pannonhalma, Beled, Fertőszentmiklós, Lébény, Abda). A városokban szakrendelőket újítottak fel.
A történelmi egyházak közt a megyében a legnagyobb a római katolikus. A püspökség székhelye Győr. A rendszerváltás után került vissza a főapát kormányzása alá a Pannonhalmi Területi Apátság, régi néven a Pannonhalmi Egyházmegye 15 egyházközséggel. A második legnagyobb egyház a megyében az evangélikus (lutheránus). Az egyházmegye 25 gyülekezetből áll. A megyei evangélikusság templomain kívül rendelkezik szeretetintézményekkel, idősek otthonával (Győrött és Börcsön), óvodával Győrött, általános iskolákkal Győrött és Sopronban, valamint gimnáziumokkal Sopronban és Győrött. Sopronnémetiben és Kisfaludon templom épült.
A történelmi egyházak közt a harmadik a reformátusoké (kálvinistáké). 1906-ban építettek templomot Győrött a Kossuth utcában, melyet azóta is használnak. Győrött a szabadhegyi gyülekezet új templomot létesített. A soproni reformátusok 1929-ben építettek templomot, a mosonmagyaróvári gyülekezet 1940-ben. Alapító lelkésze Csizmadia Károly volt, akit később az egyházmegye esperesévé választottak. Imaháza, gyülekezeti helye van Győrött a görög katolikus hitközségnek, a baptista gyülekezetnek, az izraelitáknak. A neoprotestáns hívők közül közösségi épülethez jutott a Hit Gyülekezete Győrött.
Az oktatási intézmények többségét az önkormányzatok működtetik. Kisebb rész az egyházaké, a felekezeteké, az alapítványoké. A nem önkormányzati intézményekbe járó tanulók száma az 1996–97-es tanévben meghaladta a 9 500-at. Ez a közoktatásban részt vevők 11%-a. Az egyházak három óvodát, 13 általános iskolát tartanak fenn. Az alapítványok egy-egy óvodát, általános iskolát és szakközépiskolát jegyeznek. A központi költségvetési szervek két óvoda és egy-egy általános iskola és gimnázium gazdái. Az óvodák 97%-át, az általános iskolák 93%-át, a középiskolák 78%-át az önkormányzatok tartják fenn.
A megye 173 települése közül 25-ben nem működik semmilyen oktatási-nevelési intézmény.
Az 1996–97-es tanévet 46 középiskola kezdte meg, nyolccal több, mint hét évvel korábban. Ezek közül gimnázium 14 (ebből öt általános iskolával közös igazgatású), gimnázium és szakközépiskola 8, a többi szakközépiskola.
1997 szeptemberétől a megye általános iskoláiból néhány tanuló – PHARE CBC-támogatással – a nyolc évfolyamosra tervezett és a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet szakmai közreműködésével megvalósuló Európai Középiskolában folytathatja tanulmányait. A szakközép-iskolai képzés megújulását jelzi az ún. világbanki modell, valamint a két tannyelvű oktatás térnyerése a megye szakközépiskoláiban. Az 1996–97-es tanévben öt szakközépiskolában gépészeti, elektrotechnikai, informatikai, kereskedelem-marketing, közlekedési, közgazdasági, vendéglátó, idegenforgalmi – világbanki hitellel és az Európa Unió által segéllyel támogatott – új szakképzési modell szerinti oktatás indult.
Az egyetemi szintű képzést folytató intézmények közül csak az 1808-ban Selmecbányán alapított és 1919-ben Sopronba költözött Soproni Egyetem működik önálló intézményként. Nappali tagozaton 14 különböző szakon tanulhatnak a hallgatók. 1994 szeptemberétől – az 1778-ban megnyílt és a több mint száz évig működő győri Jogi Akadémiának a megszüntetése után – ismét elkezdődött a jogászok képzése. Az oktatás egyelőre az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának kihelyezett tagozataként folyik Győrött. Az 1966-ban Győrött megalakult Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete 1996-ban csatlakozott a főiskolához. A zenetanár- és zeneművészképzésben részt vevők 19 szak közül választhatnak.
A megye felsőoktatási intézményei közül a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola több mint 200 éve bázisa a tanítóképzésnek. A főiskola az 1995–96-os tanévtől a pécsi JPTE konzultációs központjának is helyet ad, ahol a már diplomával rendelkezők részére biztosít lehetőséget egyetemi végzettség megszerzésére. A megye legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye a Győri Hittudományi Főiskola, amelyet 1688-ban alapítottak. A rendszerváltozást követően a megye gazdasági szerkezetének átalakulásával és a munkaerőpiacon bekövetkezett gyors változások hatására fokozott igény jelentkezett az iskolarendszeren kívüli képzésre, a felnőttek továbbképzésére. E téren a megyében nagy hagyományú intézmény a TIT Pannon Egyesület, Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet.
Győr-Moson-Sopron megye szellemi-kulturális örökségét, művészeti és művelődési tevékenységét jelentős részben az önkormányzatok által fenntartott intézmények végzik.
Az állandó színházak száma kettő (Győrött és Sopronban). A fertőrákosi Barlangszínház nyáron látogatható, bábszínházat egyet találunk a megyében, Győrben. A filmszínházak száma 34, művelődési intézményt 189-et találunk. A közművelődési könyvtárak száma 247. A megyében tartott nagy rendezvények a következők: Győrött a grafikai biennálé, a Mediawave, a Győri Művésztelep, a Győri nyár és a Barokk nosztalgiák, Sopronban a tavaszi fesztivál, az ünnepi hetek és az érembiennálé.
Győrött a Kisalföldön (amelynek tulajdonosa az angol Associated Newspapers) kívül számos újság működött hosszabb-rövidebb ideig (TérKép, Nyugati Hírlap). A Győri Rádión és a Magyar Rádió körzeti és nemzetiségi szerkesztőségén kívül szól a BMC, Sopronban az Ikva, a Rádió Sopron és a Panoráma. A helyi adók valóban piaci körülmények között születtek, zömüket magánbefektetők hozták létre vállalkozási formában. Az is lényeges, hogy a Nyugat-Európában elterjedt és bevált módszerek szerint indultak és a nyugati URH-frekvencián kaptak sugárzási engedélyt.
Felértékelődött a helyi tévék szerepe. A Győri Városi Tv mellett a megyeszékhelyen a Revita Stúdió kínál műsorokat. Van tévéje Csornának, Kapuvárnak és Fertődnek. Hetente egyszer ad műsort a Rábaközi Stúdió – illetve a Csornai Csatorna. Sopronban a Hajnal & Hegyi Tv és a Soproni Városi Tv kínál műsorokat. Mosonmagyaróváron csak alkalmanként közvetít műsort a városi tévé kábelen. Van ellenben havi újságja a városnak, a Mosonvármegye. A községekben 50 körüli azoknak a hetente vagy havonta megjelenő nyomtatott újságoknak, írott termékeknek a száma, amelyek a helyi közösségeket tájékoztatják. Megkezdődtek a kísérletek a falusi kábeltévék kiépítésére is.
Az 1990-es évek elején lezajlott rendszerváltást követő időszakot a megye sportélete szinte törésmentesen élte meg. A megyei sportvezetés a többszöri átszervezés ellenére is megtartotta szervezettségét.
A megye versenysportját 25 társadalmi sportszövetség szervezi. A diáksport irányítását a megyei diáksporttanács végzi. A megyei szabadidősport koordinációs bizottsága rendezi a megyében a kihívás napját, a futó-kocogó napokat, a Samsung futást, a Sokoró-Hegyalja-futást, a Mikulás-futást stb. Az utánpótlás-nevelés területén eredményesnek mondható a megyei tehetséggondozó rendszer. Mintegy ötezer tehetségesnek ítélt gyermek adatait tárolják a megyei sportigazgatóság számítógépes adatbázisában.
A megye több nagy nemzetközi rendezvénynek volt a házigazdája vagy segítője az utóbbi években. Ilyen esemény volt a női kézilabda-világbajnokság, a Bécs–Budapest szupermaraton, a Fertő tavi Széchenyi vitorlásregatta, a nagycenki military lovasbajnokság, a Tour de Hongrie kerékpáros magyar körverseny.
A közeljövőben nyílik meg Győrött a város sportértékeit reprezentáló sporttörténeti gyűjtemény, melyet a jövőben a sportvezetőség megyei nagyságrendűre kíván kiterjeszteni.
1985 óta több mint 50 tornaterem épült a megyében, ami azt jelenti, hogy bárki tíz kilométeres körzetben eljuthat fedett létesítménybe.
Győrött 19 szakszövetség, 70 egyesület 112 szakosztályában mintegy 7 500-an sportolnak, 7 első-, 11 másod- és 12 harmadosztályú csapat vesz részt a különböző bajnoki rendszerekben. A legnépszerűbb sportág a labdarúgás és a kézilabda. Győr evezős-szakosztálya már évtizedek óta az ország legeredményesebbjei közé tartozik. Győr város önkormányzata országos viszonylatban is kiemelten támogatja az egészségkárosultak sportját. Az állandó anyagi támogatás mellett az egyes sportlétesítményeket térítésmentesen biztosítja a versenyek és foglalkozások lebonyolításához.
Sopron 46 sportegyesületének 104 szakosztályában 33 sportágban 2611 sportoló vesz részt a nemzeti bajnokságokban. Sopron városa sportéletének elismeréseként 1993-ban a Kosárlabda Városa, 1995-ben pedig a Nemzeti Sportváros címet érdemelte ki.
Csorna város legnagyobb egyesülete tíz szakosztályt működtet. A város környéki települések közül 24-ben működik sportegyesület.
Kapuvár legjelentősebb sportegyesülete a KSE. A labdarúgó-, a kézilabda- és a karate-szakosztályai a fontosabbak. A város sportéletében fontos szerepet játszik még a teke- és a birkózóklub.
Mosonmagyaróváron 18 sportág 27 szakosztályában van sportolási lehetőség. Fő sportágak: atlétika, cselgáncs, kerékpározás, karate és sakk. Népszerű sportág még az erőemelés (Horváth József az 1996-os Masters világbajnokságon első helyen végzett), az evezés és az íjászat.
