Bodzaforduló.
Bodzaforduló.
Bodzaforduló (oláhul Floroje) e havasvidék harmadik faluja* éppen azon ponton kezdődik, hol a bodzai vámtól kezdve északirányban folyó Bodza vize keletre fordul. E pontról nagyszerű havasi panoráma tünik fel, a Bodzavölgy zöld erdőségei fölött délen a Csukás, havasaink e legszebbikének, emelkednek fel jegedzésszerű sziklaszálai; jobbról a gulaalakú Dobromir és a kúpidomú 5011 láb magas Teszla tornyosodik fel, balról a Csukással magasságban versenyző Tejkő. A Bodza vidéke szép tájakban s nagyszerű festői pontokban oly gazdag, hogy egy egész képgyüjteményt kellene azok feltüntetésére szentelnem, de e téren korlátolva levén, meg kell elégednem egyes kiválóbb pontjainak előtüntetésével. Egy ilyen kétségtelenül az itt röviden körvonalazott táj, melynek képét melléklem. E kép előterében a Bodzaforduló templomát mutatja, mig hátterében a nagyszerű Csukás és a légi kúpként fellövelő Teszla tünik fel.
Bodzaforduló is megoszlik Felső-Fehérvármegye és Háromszék között, mert 50 háza Háromszék, a többi F. Fehér területén fekszik. Lakosainak száma 1527.
A Bodza határtalan erdőségei mellett, főleg a Bodza és mellékfolyóinak völgyületeiben igen nagy terjedelmű földmívelésre alkalmas talajjal bir; éghajlata szelid, ugy hogy a gabona minden neme megterem ottan, talaja termékeny s völgyületei oly terjedelmesek, hogy legalább is tiz község találhatna elhelyezkedési tért és megélhetési alkalmat. Azonban a természet oly dús áldásaival ellátott vidéknek most csak csekély része van népesitve, még kevesebb hasznositva, mert mindössze is csak három község van ottan: Bodza, Szita-Bodza és Bodza-Forduló*; ezek is nem annyira községek, mint egyes házaknak szétszórt, egymástól távol eső csoportozatai. A népségnek magyar része földmívelést is űz; de az oláhok leginkább a kevesebb munkával járó marhatenyésztés és szénégetéssel foglalkoznak.
A bodzai vámhoz 130 lakház tartozik, de ezeknek nincsen semmi külsőségük; a mit mívelnek és használnak, csak részibe vagy fizetésért veszik ki a birtokosoktól.
A három község által megült Bodza vidéke két, illetőleg három törvényhatósághoz tartozik, mert Szita-Bodza és a Bodzaforduló nagy része Háromszék kiegészitő részét alkotja, mig a Bodza és a vám vidéke F.-Fehérmegyéhez tartozik; sőt Brassónak, Prázsmárnak és Hermánynak is van ottan területe. A Bodza vidéke azonban legnagyobb részben a Mikes és Béldi család birtokát képezi; e két család területe közel 35000 hold terjedelemmel bir, s az ott lakók nagy része is e családok jobbágyai voltak egészen 1848-ig, sőt most is per folyt a felszabadultak és a földes urak közt a tulajdonosi jog felett, mivel az ott lakók nem annyira jobbágyok, mint inkább telepitvényesek voltak. A Bodza vidékének régibb birtokviszonyai sokkal érdekesebbek, hogysem azt itt röviden felderiteni ne igyekezném.
A Bodza vidéke a Barczasággal együtt legrégebben a Székelyföldhöz tartozott, sőt még akkor is a Székelyföld része maradt, a mikor a Barczaság attól elszakíttatván, a német lovagoknak adatott telephelyül, mert a német lovagok által 1211-ben megszállott területnek határvonala keletről a Tortilon patak (Prázsmár vize) és a Temes volt. Azonban e lovagrendet is, mint minden papféle testületet, a kapzsiság jellemezte s ezek a vendégül befogadott hontalanok is csakhamar kezdettek túlterjeszkedni s Nyiénnél Kreuzburg várát engedélyellenesen felépitvén a Bodzát is (mely akkor lakatlan lehetett) elfoglalták. Az ország ezen túlkapásaikat fegyverrel volt megtorlandó, midőn III. Honorius pápa közbenjárása megmenté őket, sőt 1222-ben a király birtokukban hagyta a lefoglalt területet s abban uj adománylevéllel biztositá. Ekkortájt épitik a birtokukba vett terület határinál, de már Kumánia területén, a mint fennebb látók, a tatárkői várat. De a lovagok az ekként elnyert bodzai területet nem sokáig birták, mert ők a kegyelemből nyert területet a pápának ajándékozgatván, s mindenféle túlhatalmaskodásokat és engedetlenségeket követvén el, a király 1225-ben kiűzte őket birodalmából. A Bodza valamint szomszédos falui ekkor a lovagok által épitett, de kiűzetésük után királyi várrá tett Törcsvárhoz csatoltatott, s mint e várhoz tartozó terület jön elő a Bodzamező, Nyién és Bodolával együtt még 1509-ben is, a mint az kitetszik szentgyörgyi és bozyni Péter gróf, Erdély akkori vajdájának ez évben kiadott itéletéből*. De ugy látszik, hogy ezen várbirtoknak egy része az ugynevezett Bodza sziget (insula Bosau) már korábban a Prázsmáriak birtokába bocsáttatott; legalább ez tünik ki Mátyás királynak 1471-ben kiadott adományleveléből, melylyel annak birtokában Prázsmár városát, mint korábbi birtokost, megerősiti*. Ugy látszik azonban, hogy ezen adománylevél nem lett érvényesitve, vagy pedig a Bodza sziget az ottani területnek nagyon csekély részét alkotta, mert a Bodza továbbra is állami terület maradt, legalább ez tünik ki Báthori Zsigmondnak Fehérvárról 1583. oct. 1-én kiadott adományleveléből, melyben a brassai biró és polgárokkal tudatja, hogy a kis Bodza mezőt a Boza földjén (in terra Boza), melyet curiája elnöke, jegyzői és ülnökei sz. János fővétele napján a brassaiak által folytatott hosszas per következtében végitéletileg a koronához tartozónak jelentettek ki; most kegyelmességénél fogva azt minden királyi joggal, hasznaival, szántóival, erdeivel, vizeivel stb. Brassó városnak adományozza, kivévén a Béldi János részét stb.*
Lásd fennebb Bodola és Nyién leirásánál.
Lásd fennebb Prázsmár leirásánál.
Ered. a gyula-fehérvári kápt. levélt. Lib. Reg. Sig. Báthori I. 234.
Erre nézve még sokkal érdekesebb és részletesebb adatokat találunk ugyan ezen fejedelemnek egy későbbi határkijártatást constatáló kiadványában, a melyet, mint a Bodza akkori határára és viszonyaira igen érdekes adatokat szolgáltató okmányt, kissé tüzetesebben ismertetni szükségesnek hiszek. Ezt Báthori Zsigmond 1590. febr. 1-én Brassóban adta ki; ebben előadja, hogy a Bozzamezőt vagy szigetet (terrae seu insulae et campi Bozza) vagyis azon a Havasföld felé levő havasok közt királyi területen fekvő birtokokat, melyeket már több időtől fogva Brassó, Prázsmár és a Barcza többi lakosai békésen birnak*, kijártatni rendelte s e végett kiküldötte Petrichevich Horváth Kozma tanácsosát, Radvánszky Márton itélőmestert, Litterati Gergely fiscalis directort, Gerendi Jánost, Kálnoki Bálintot és Zoltai Jánost a fejedelmi curia ülnökeit, kik is az elrendelt határjárást – tett jelentésük szerint – ekként hajtották végre:
Tehát e birtok az egész Barcza közös birtoka volt.
A határ Szekeres ároktól kiindulva a Kis-Bozza vizéhez és e mellett lemegy egész odáig, hol ez a Nagy-Bozzába szakad. Itt a Nagy-Bozza folyása mellett átszáll a folyón s nyugatra hajlik annak régi medréig, hová egy uj halmot emeltek. Innen nyugatra a kis Zármány patakáig megy hol a Bozzamező táján egy 2. halmot csináltak. Innen mindig nyugatnak és mindig a kis Zármány mentén a Háromdomb alján a 3. halmot emelték. A patak mellett folytatólag a kis Zármányhegyig, melynek oldalába a 4. halmot hányták fel. Itt ama hegy szélén keletnek fordulva annak tetőcsúcsán az 5. halmot emelték. Az innen keletre eső kis Zármány orozatján a 6. halmot. Onnan jobbra lemenve a 7., a kis Zármány kutjánál a 8. halmot csinálták; honnan a hegy élén az Egerpataki csermelyhez szállva az ugynevezett Egreselejénél a 9., egy kődobásnyira a régi szántók mesgyéinél a 10. halmot emelték. Ettől kezdve az Egerpatak partján nyugatnak tartva ennek medrénél a 11. halmot hányták fel. Innen kezdve a határt mindenütt a patakmeder jelöli s a bikkfalvi határszélnél végződik. Dél oldalon a Deblen mezeje felé tartva, a Kigyósmezeje alsó felén egy árok mellett azon halmot találták, melyet Kis Lukács brassai biró és a prázsmáriak Béldi Pállal egyetértőleg emeltek volt, s mely most is jó állapotban van. Innen a Nagy-Zármány mezejére fordultak, mely Hadivásnak is neveztetik. Honnan kezdve egészen a határszéli Tatárásása nevű havasig a Bozzamező mindenütt uzoni Béldi János örökös birtokaival határolódik. Az itt körülhatárolt birtokot, minden lakosaival*, királyi jogokkal, szántóival, erdeivel stb. Brassó, Prázsmár és a Barcza lakóinak újból adományozza* stb.
Ebből kitetszik, hogy a Bodza már ezen időben lakva volt.
A fejedelem és Kováczoczy Farkas korlátnoka által aláirt okmány eredetije a brassai levélt., másolatja az erd. gub. levélt. Priv. Civit sub G. 26. 5326/785. Egész terjedelmében közli Kemény Józs. App. Dipl. Tr. XIII. 255.
E helynevek még most is nagyrészt feltalálhatók, Brassó (és nem a Barczaság) még most is birja az akkor körülhatárolt terület egy részét, a mely Mészárosrétnek neveztetik s 200 hold és 1140 öl terjedelemmel bir*. Ez azonban csak egy részét teszi a fennebb körülhatárolt Bodzamező vagy Bodzaszigetnek, mely utóbbi név a két viz közti fekvésétől eredhetett. E területet Brassó illetőleg a Brassóvidéki szászok hihetőleg Bodola és Nyiénnel nyerték 1519-ben II. Lajos királytól; de a miként Bodolát és Nyiént is birtokukba nem vehették, akként a Bodza mező vagy sziget nagy része is kisiklott kezeik közül, s azt nemsokára a Béldiek, később a Mikesek kezén találjuk. Hogy Brassó miként vesztette el bodzai birtokainak nagy részét, arra mi adatot sem tudtam találni; valószinű azonban, hogy Báthori Gábor vette vissza ezen csak használatra átengedett fiscalis birtokot az ellene fellázadtaktól, s adta egyik lelkes vezére, a hűtlen brassaiak ellen harczoló Béldi Kelemennek. Sokkal szerencsésebb volt Prázsmár, mely adományozott területét nemcsak megtartá, hanem szerencsés egyezkedések és vásárlások által azt gyarapitotta is; igy Prázsmár bir a Háromszék területére eső Ladoczon 2000 hold erdőt, melynek irtványaiban telepitvényesek szétszórt lakházai is fordulnak elő. Ez alkalmasint az előbb Mátyás király, később Báthori Zsigmond által adományozott terület*. Bir ezen kivül a nyiéni határba eső Egres előtt, a Bodza mezővel szemben levő Szermál hegy és Paranbérczen 1609 holdat 1000 ölet. Ezt Prázsmár egy a nagy Béldi Pállal megejtett csere utján szerezte; ugyan is Prázsmár Béldi Pálnak adta a Béldi malomtól Hulló hegyig terjedő birtokrészét, miért Béldi a Bodzán adott bizonyos kiterjedésű erdőséget; de a hogy a nagy Béldi Pál kimenekült, csakhamar per kerekedett az ő jogutódai és a prázsmáriak közt, mely egészen korunkig huzódott el, mikor a Béldi és Mikes család átengedte Prázsmárnak a per tárgyát képező fennebbi területet. Ezen kivül Prázsmár vásárolt Gidófalvi Lajostól 150, másoktól 15 holdat 600 ölet s igy Prázsmár összes bodzai birtoka tesz 3775 holdat. Hermány is bir Bodola Kis-Döblönnél eső területén 600 hold erdőt, melyet a gr. Mikes családtól 1866-ban vett meg.
A Brassó által birt rész Felső-Fehérvármegyéhez, községileg a bodzai vámhoz tartozik, van rajta egy ház, s néhány gazdasági épület.
Ezen birtok községileg Bikkfalvához van beosztva, s adóját is oda fizeti.
Már most összegezzük a Bodza területének politikai és birtok szerinti felosztását.
Szita-Bodza és Bodza-Forduló határának legnagyobb része Háromszékhez, és pedig az első Orbai, a második Sepsiszékhez tartozik. Bodza (falu) a bodzai vám és az ezen felül, alól és közben eső roppant erdőségek Felső-Fehérmegye hidvégi járásába esnek, mert a mit Brassó, Prázsmár és Hermány birnak is, nem tartozik Brassó vidékhez, hanem azt mint felsőfehérvármegyei bebirók használják. A Bodza egész területe tesz 34,186 holdat 1560 ölet.
Ebből Bodola határára esik
Ebben benne van Hermány 600 és Brassó 200 holdja is.
|
9,263 hold 600 öl.
|
Nyién határára esik
Ebben benne van Prázsmár 1775 holdja is.
|
19,836 hold 960 öl.
|
A Háromszékhez tartozó Szita-Bodza határa tesz
|
1,101 hold
|
Bodza-Forduló határa tesz
|
1,986 hold
|
A Prázsmár által birt Ladocz
|
2,000 hold
|
34,186 hold 1560 ölet.
|
Bikkfalva, Lisznyó, Feldoboly, Szacsva, Kis-Borosnyó és Zágonnak is vannak a Bodza előhegyeire felrugó s a mellett hosszan elnyuló igen terjedelmes erdőségei, valamint kelet és dél oldalon a hétfalusi terület is felhatol a Bodzát környező hegyekre; de azok szorosan véve nem tartoznak a Bodza vidékéhez, s azért itteni számitásomba nem is vettem fel*.
Mert ha ezen szomszédos – s a természetes határvonalokat véve, szorosan a Bodzához tartozó – területet is hozzáadva, a Bodza vidék kiterjedése felülmulja a 6 mfdet.
Még megjegyzem, hogy a Bodola* és Nyién* határába sorozott roppant erdőségek leginkább a gr. Mikes és Béldi család birtokában vannak. Bodolán például a község bir 1600 holdat, a három egyház 127 holdat, a többi az emlitett két család közt oszlik. Nyiénben a volt urbéresek 3636 holdat, községi iskola 107 holdat, két egyház 175 holdat. Kökös község 50 holdat, Prázsmár 1759 holdat bir, a többi ismét oszlik a Mikes és Béldi család közt. A bodzai három község lakói telepitvényesek levén, a terület birtokjogának meghatározása a törvényhozástól várja megoldását. De vegyük fel már a Bodza vidék vizsgálatának megszakadt fonalát.
Fennebb csak Bodola határának Bodzán eső részét vettem fel, mert egész területe 16,452 hold, 230 öl.
Ugy szintén Nyiénnek is csak Bodzára eső része van felvéve, mert egész területe 24,942 hold, 140 öl. Márkos területe 1236 hold, 50 öl, de ez csak a Bodza szélén levő Piliskéig nyulik fel.
