A keleti vallásuak főgymnasiuma és más tanintézeteik Brassóban.

Full text search

A keleti vallásuak főgymnasiuma és más tanintézeteik Brassóban.
Egy fennebbi fejezetben már tüzetesebben ismertettem azon sanyarú helyzetet, melyben hosszú századok során át Brassó keleti vallásu görög-bolgár-oláh népe ugy politikailag mint vallásügyileg senyvedett, ott már átmenetileg érintve volt az is, hogy e népesség nemcsak szabad vallásgyakorlatában, hanem nevelésügyének fejlesztésében, sőt még iskolahelyiség épitésében is gátolva volt; de éppen azért, mert a nevelésügynek igen nagy fontosságot tulajdonitok, s mert az az által terjedő közmíveltségtől és felvilágosodástól várom a nálunk rosz irányba terelt nemzetiségi kérdés megoldását: nem tehetem, hogy ezen életbevágó kérdésnél kissé meg ne állapodjam, s Brassó keleti vallásu polgárainak közoktatásügyét tüzetesebb kutatásom tárgyává ne tegyem.
A Bolgárszeg külvárost lakó, s az ujabb időben a belvárosba is behuzódott keleti vallásuak eredetéről és beköltözéséről már másutt szóltam; itt csak azt emlitem meg, hogy e népnek már 1484 körül volt egy fa, 1512-ben pedig fejedelmi adományból épült fényes kőtemploma, és a templommal kapcsolatosan iskolahelyisége is. Bolgárszeg népe felszaporodván, a templom megnagyittatott és a romladozott iskolaháznak is terjedelmesebb alakban ujra épitése megkezdetett; azonban a brassai tanács annak fölépitését betiltotta, a régi lebontatván, a megkezdett új fölépitése pedig megakadályoztatván, a keleti vallásuak több évtizeden át minden iskola nélkül voltak; a tanács hajthatatlan lévén, a sérelmesek a kir. kormányszékhez, onnan az udvarhoz folyamodtak. A kormányszékhez beadott kérvényükben* érzékenyen panaszolják, hogy három század óta lakván Bolgárszegben ez idő alatt templomot, iskolát szabadon építhettek; de most szomorú háborgatást tapasztalván, az udvarhoz folyamodtak, honnan szabadalomlevelük bemutatására szólitattak fel; bemutatták tehát Lipót 1701-ből való szabadalomlevelét, melyben minden fekvőségek vételére, s a város falaitól illő távolra bármily terjedelmű új ház épitésére vagy meglevő régibb ház újitására, megnagyitására felhatalmaztatnak. Ez ugyan specialiter az iskolára nem szól, de önként alkalmazható arra is, s azért kérték az engedélyt betiltott iskolájuk felépitésére stb. 1760-ban a kir. kormányszék az ügy megvizsgálására biztosokat küld ki, ezek sept. 18-áról jelentik, hogy Ő Felsége aug. 11-ről napozott kir. leiratát közölvén ugy a brassai tanácscsal mint a bolgárszegiekkel, kik a vita tárgyát képező iskolaházra nézve külön engedélyt ugyan nem, de bemutatták Lipót fennebbi kiváltságlevelét; ez vonatkozik kétségtelenül a kérdéses iskolára is annálinkább, hogy az a szászok semminemű jogmegcsorbitására nem lehet. Daczára ezen jelentés előnyös voltának, még 11 évig csürték-csavarták a szászok e kérdés megoldását, mely idő alatt az oláhok minden oktatástól meg voltak fosztva, mignem Mária Terézia maga is megsokalván a brassai tanács kicsinyes akadékoskodását, 1771. april 13-án Bécsből megrendelte, hogy Brassó Bolgárszeg külvárosában lakó görög nemegyesült hivei iskolájukat megnagyitani és kiigazitani akarván, abban azon város tanácsa akadályozta; de mivel a fölterjesztésekből kitetszik, hogy semmi elfogadható ok nem létezik, a mely ezen külvárosiak iskolájának fölépitését továbbra is akadályozhatná, a kérdéses iskola fölépitését elrendelte, valamint azt is, hogy ezen elhatározása ugy a nevezett külváros lakóival, mint a brassai magistratussal közöltessék*.
Kormányszéki levélt. 1345/760.
Korm. széki levélt. 544/1771.

A bolgárszegi oláh főgymnasium épületének délkeletről felvett látképe. (Rajz. Greguss J.)
Az ily nagy akadályok leküzdésével fölépült iskolaház a bolgárszegi szent Miklós egyház közelében most is megvan 38 fi- és 86 nőnövendékkel; sőt azóta alapult még egy másik is Ó-Brassóban, mely 62 tanitványt fogad be, a belvárosban egy másik, s mindezek mellett 1830-ban egy 4 osztályú középponti, ugynevezett normál iskola jött létre, melyben a tanitók száma 10 és a tanonczoké 268-ra megy*; e mellett van egy Oláhország által segélyezett központi nőnövelde és egy kereskedelmi iskola. De mindezek csak elemi vagy előkészitő iskolák voltak, s érzékeny hiányát érezték e város nagyszámú keleti vallású lakói egy felsőbb iskolának, hol fiaik magasabb kiképeztetést nyerhetnének, s hovatovább erősbült és fokozódott a vágy egy gymnasium alapitására. 1850. őszén, nem kis küzdelmek után sikerült az 1-ső gymnasialis osztálynak berendezése a normális iskolák mellé.
De még mind ez nem elégiti ki a népnevelési igényeket és a törvény rendeleteit, mert Brassó keleti vallásu lakóinak 1870 tanköteles gyermekéből mindössze csak 710 jár iskolába 1150 hiányzik; a kimaradók jelentékeny száma a nőnemű tankötelezettekre esik, kiknek nevelése szánalmasan el van hanyagolva.
Ugyan ez évben Popászu János esperes küldöttséggel ment Bécsbe, egy négyosztályú algymnasium alapitására kérvén engedélyt s tudatva Brassó keleti vallású hiveinek azon átvállalt kötelezettségét, hogy 6 tanárnak fizetését 10 évre biztositják. 1852. sept. 17-én a Bolgárszeg és belváros falai közt levő sétatéren a várostól megvásárolt telken Siaguna érsek nagy ünnepélyességgel tette le a gymnasium épületének alapkövét. Brassó görög kereskedői, pénzváltói igen szép összegekkel járultak, a szegényebb osztály munkát, a vidékiek épitési anyagot szolgáltattak, s igy rövid időn fölépült a 60,000 frtnál többe kerülő valóban díszes épület, Brassó újabb épületeinek legszebbike, melynek képét melléklem.
Az iskolával egy igen czélszerüen és fényüzőleg berendezett gőzfürdő, bálterem és csinos szinház is van* egybeköttetésben, melyek a gymnasium fönntartására szép jövedelmet biztositanak.
A fürdő díszes termében bálok tartatnak. Az emelet dísztermében gyakran szoktak Oláhországból jövő színészek előadásokat tartani oláh nyelven, többnyire forditott darabokat, mert irodalmuk még nem érte el a fejlettség azon fokát, hogy eredeti darabjaik legyenek; de ily tanintézetek bizonynyal nem sokára oda fogják fejleszteni a pólyáiban levő oláh nyelvet, és a még most csekély terjű közmíveltséget, hogy e termekben még láthatunk eredeti oláh szindarabokat is.
1853. sept. az érsek maga hozta le a ministeri engedélyt, s a következő év őszén az osztrák gymnasiumi rendszer szerint a tanitás elkezdődött 80 tanulóval, mig végre 1856-ban a nyilvánosság jogát is megnyerte.
Ez volt az intézet alapulásának s valóban bámulatos gyors kifejlődésének első stádiuma; azonban a 10 év, mely időre a tanárok fizetését a hivek és egyház átvállalta, már letelendő, a lelkesedés nemes heve által előteremtett tőke már fogyatékán volt, s közelgett egy oly válságos percz, a mely ezen tanintézet további fönntarthatását kérdésessé tette. Ekkor Oláhország kormányához fordultak kérelmeikkel, a mely évenkint kiszolgáltatandó 1000 arany segélyt szavazott meg; az osztrák kormány is államsegélyben részesité, a mi által ezen intézet nemcsak biztosittatott, hanem csakhamar a többi osztályokkal is fölszereltetvén, főgymnasiummal egybecsatolt reál- és kereskedelmi iskolává tétetett s 1866. jul. 19-én Siaguna érsek közbenjárásával az első érettségi vizsga megtartatott. Ma már ezen intézetben a tanárok száma 17-re és a tanulóké 300-ra megy; tehát 1855 óta négyszereződött, s jövőjét annyival inkább biztositva hisszük, mert a magyar országgyülés is évi 4000 frt állam-segélyt szavazott meg ezen jóra való intézet támogatására*. Nagy lelki örömmel jegyzem föl ez adatokat, megelégedéssel szemlélem ez intézetnek gyors fejlődését, mert azon verseny, a melyet a népek egymással a szellemi képzettség terén vívnak, előttem szent, annak eredménye áldásos, mert az a népek szivét egymástól nem elidegeniteni, de inkább közel szokta hozni.
Ezen államsegélyt pár év óta nem akarják igénybe venni, azon indokból, hogy a kormány a tanárok kinevezésébe ez összeg arányában be kiván folyni; ez azonban okadatolhatlan féltékenykedés oly kormánnyal szemben, a mely e tekintetben a világ legtürelmesebb és elnézőbb kormánya, s törvény által biztositott fő felügyeleti jogát sem eléggé alkalmazza a nemzetiségek gyakran tiltott irányban haladó iskolai izgatásaival szemben.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi