22. KÖZÉPAJTA
22. KÖZÉPAJTA
1459-ben Kewzeopaijtha néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric; Barabás: SZOKL. VIII. 92.) Az 1567. évi regestrumban Felajta néven 53 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. III. 14.) 1602-ben Középajtaként (C. Suciu: i.m.) jelölik.
Középkori templomáról az oklevelek hallgatnak. Benkő József a templom mennyezetéről, amelyet freskók borítottak, az 1141-es dátumot jegyezte le. (Orbán: i.h.)
Orbán Balázs úgy véli (III. 14., 4. jegyz.), hogy az évszám olvasása téves, mert a templom szentélye poligon záródású, ami már a gótikus korhoz kapcsolja, s így inkább 1541-nek vagy 1441-nek olvasható. Ezzel szemben Kovács (Magyar ref. templomok. II. 653.) nem kételkedik az évszám hitelességében, ugyanis azt nem zárja ki a templom gótikus záródású szentélye, mivel közismert, hogy a román kori templomok legtöbbjénél a XV–XVI. században gótikus átalakításokat végeztek és főképp új szentéllyel bővítették azokat. Sajnos, a múlt század előtt annyira átalakították, hogy a szentélyen kívül más korjelző stíluselem nem maradt fenn.
A templom régebbi koráról szólhatott volna az a rovásírás, amelyről csak Benkő József leveléből van tudomásunk, de tartalmáról semmit sem ismerünk, mert a lemásolt szöveg eltűnt: „A középajtai vén templomban találtatott schithiai betűkkel költ írást ugyan nem küldhetem, középajtai házamnál lévén, de előadandó alkalmatossággal küldeni el nem mulasztom”. (Gr. Mikó L: Benkő József életírása. 318.; Orbán: i.m. III. 14., 5. jegyz.)
A templomon e század elején is alakítottak, pontosabban 1901-ben. (Kovács: i.h.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció korában református lesz, a templommal együtt. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.) és e század elején is az.
Református templom
