23. LISZNYÓ
23. LISZNYÓ
1332-ben Disznó néven jelentkezik az okiratokban (Beke: Az erd. egyházmegye. 106.), 1567-ben a regestrum Lyznyo néven 31 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 204.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi és 2 kis banálist fizet, 1333-ban 4 régi banálist és 1334ben 1 banálist és 3 sasost. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. III. 204., 1. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 151, 163.)
A középkori templomot az 1500-as években átépítik. Még kétszer módosítják, legutóbb 1804-ben annyira, hogy régi stílusjegyeit elveszíti. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 689.; Orbán: i.m. III. 204.) 1603-ból származó kis harangjának felirata (hibásan): Jesu Nazarenus Rex judeoverbum domini manet in aeternum. – Ecclesia Lissyaensis – Rvum natu s in Bethlehem, curavit fudi. – Heinrich Lampen fudit me 1903. (Orbán: i.h.) Helyesen így hangzana: Jesus Nazarenus Rex Judeorum. Natus in Betlehem. Verbum domini manet in aeternum. Ecclesia Lisnyaensis curavit fudi etc.
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz és az is marad templomával együtt. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.) és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
