A falutól nyugatra húzódó mező közepén magányosan egy kis kápolna áll. A hagyomány úgy tudja, hogy Tankó Margit építtette 1661-ben. (Schematismus. 1882. 63.) Valóban a Tankó birtok mellett áll.
A hagyomány által őrzött kornál régebbi lehet, mert ajtókerete és ablakkeretei is a gótikus kor alkotásai.
A kápolna külön értéke volt a töredékeiben fennmaradt szárnyasoltár: predella és képes szekrény, szárnyak. A szárnyképek: Szent Erzsébet, Szent Borbála, Szent Ilona, Szent Veronika, Szent Ágnes. Nagyobb méretéből arra következtettek, hogy nem a kápolna részére készült, a plébániatemplom mellékoltára lehetett. (Az Oltár. II. 59.; Bíró: Erdély művészete. 49.; Endes: i.m. 349.; Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.)
1823-ban teljesen romos állapotban volt. Püspöki sürgetésre Henter János „kápolnabíró” javíttatja.
1944 őszén a háborús idők viszontagságai következtében a szárnyasoltár maradványai elpusztultak.
Újabban falfestmény-nyomokat is felfedeztek, melyeknek korát a XIV. század harmadik negyedére teszik. Két töredékes jelenet ismerhető fel: Vir Dolorum és az Angyali üdvözlet. Utóbbi csak feltételes azonosítással: Angyal és Mária. Előbbi: Szenvedő Krisztus, két oldalán Mária és Szent János. (László Zsuzsa, V. Drăguţ: Iconografia. 1972.)
A XVIII. században katolikus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő: Transsilvania. II. 165.; Helységnévtár. 1913.)
Szent Margit-kápolna
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.