1333-ban és 1334-ben a pápai tizedjegyzékben de Gorgio plébániája részéről történt valamelyik befizetés biztosan Gyergyószentmiklósra vonatkozik, mely mint Gyergyó központi helye a nép nyelvén Gyergyóval azonosul. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Documente. XIV. C., III.164.171, 199.) 1567-ben a regestrum Zenk Miklós néven 78 kapuval jegyzi. (SZOKL. 221.) 1569-ben Gijergijo Zent Miklos, 1602-ben Girgio Szent Miklos, 1698-ban Gyergyo Szent Miklos (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő.
A település Szent Miklós tiszteletére szentelt templomától kapta nevét.
A XV. század végén gótikus templom épül, melynek pontos dátumát a második építéskor a torony alatti ajtókeret román kori szemöldökkövébe utólag bevésett dátum jelzi: 1598 (Az Oltár. II. 360).
1499-ben Szentmiklósi Gergely Györgyné, „Lujza asszony” kezdeményezésére misealapítvány is van. (Az Oltár. II. 360.)
1586-ban Fábián a templom papja, akinek idejében érdekes szabályzat készül az egyházi fegyelemről. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 142.)
1661-ben a tatárbetörés következtében sokat szenved. Mivel a templom szűknek bizonyul, 1756–1773 között, az akkori barokk stílusban új templomot építenek. A gótikus kor templomára csak a torony emeleti részén a befalazott gótikus ablakok emlékeztetnek. (Schematismus. 1882. 85.). Kőkerítése 1750-ből való.
A gótikus korszakból való 1548-as harangja is, ezzel a felirattal: „Non habemus hic manentem civitatem, sed futura inquirimus. Gy.-SZ.-Miklos. 1548.“ (Orbán: Székelyföld. II. 105.; Batthyaneum. I. 105.)
Középkori emléke továbbá egy pergamenlapokból készült kéziratos Missale. (Az Oltár. II. 360.) XVI. századi Both várát a Rákóczi-féle szabadságharc után lerombolják. Helyén 1933-tól Szent Anna-kápolnát építenek.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.