5. CSÍKMINDSZENT
5. CSÍKMINDSZENT
1333-ban Omnes Sancti néven jelentkezik. 1567-ben Mindjzenth, 1576-ban Mindszent (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában írják.
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Benedek a pápai tizedjegyzék szerint kétszer 3–3 régi banálist, 1334-ben pedig Miklós 3 régi banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Orbán: Székelyföld. II. 33., 1. jegyz.; Documente: XIV. C., III. 164, 199.)
A templom régebbi eredetére utal két kőbe vésett dátum: 1230, a sekrestye külső falán, a nyugati ablak felett és 1247, a templom kerítésébe beépített kövön. Kétségtelen, hogy másodlagos a bevésés és későbbi, de megengedi annak feltételezését, hogy a későbbi újítások és átépítések során az eredetiről ismert dátumokat mentették át. (Schematismus. 1882. 61.; Orbán: i.m. II. 33.)
Az 1333. évi okleveles adat Mindenszentek tiszteletére szentelt templomáról beszél. 1433-ban a templom búcsúengedélyt kap. (Lukcsics: XV. századi pápák oklevelei. II. 98.) 1583-ban Báthori István idejében katolikus papja van. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 23, 141.)
1591-ben papja Komlos Mihály. (Beke: Az erd. papnevelde. 148.)
A XIII. századi templom a gótikus korban késő gótikus szentélyt kap, melynek apszisa a nyolcszög három oldalával zárul. Szép csillagos boltozata három zárókőbe végződik: kettő csillagdíszítéssel, egy görög kereszttel. A bordák egyszerű konzolszerű gyámkövekre futnak. A leckeoldali gyámkövön háromszögpajzson mesterjegy látszik.
A hajót barokkosan átalakították, az ablakokkal együtt.
A szentély apszisán két gótikus ablak megmenekült, de belülről befalazva.
Fali szentségfülkéje művészi gótikus alkotás, tornyos kivitelben. (Orbán: i.m. II. 33.; Banner: Csík.; Endes: i.m. 73, 345.; Batthyaneum. I. 110.)
Egyik régi harangjának feliratát Orbán örökítette meg: Meister vilricy, Meis, bitofer, 1505. (Orbán: i.m. II. 34.)
Lőréses várfal veszi körül, melyből a plébánia felé vezető kapu csúcsíves. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.).
1661-ben a templom tetőzete és oltára Ali hadjáratának áldozatául esik. A kereszténység felvétele óta csak katolikus.
A templom tornyát a falu szülötte, Mártonffy József püspök építtette 1799–1815 között. (Schematismus. 1882. 61.)
Hosszúaszó tízesben egy régi kápolna van Kisboldogasszony tiszteletére. Valószínűleg erre vonatkozik az az adat, mely szerint a szárhegyi gr. Lázár András 1494-ben Mária-kápolnát építtet ide, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére. (Beke: i.m. 148., 12. jegyz., hivatkozva a kolozsmonostori levéltár 283. sz. okiratára; Balogh J.: Az erd. renaissance. 140/29.)
Úgy látszik az 1505-ből leírt harang is ehhez a kápolnához tartozott. (Batthyanum. II. 105.) Ugyanebben a kápolnában egy 1606-ból származó harang is van: „Magister Paulus Neidel Epperiensis me fudit” felirattal. (Batthyaneum. II. 105.)
A plébániatemplom déli oldalához épített előcsarnok homlokzatán Szentháromság dombormű látható. Egyiptomnak nevezett tízes egykori kápolnájából került ide. (Endes: i.m. 345.; Orbán: i.m. II. 33.)
Katolikus templom
A katolikus templom belseje
