6. CSÍKNAGYBOLDOGASSZONY (Karcfalva)
6. CSÍKNAGYBOLDOGASSZONY
(Karcfalva)
(Karcfalva)
Sok esetben a templom címe több falu közös neve. Ebben is Nagyboldogasszony négy falunak közös temploma és egyházközségi neve: Karcfalva, ahol a templom áll, Jenőfalva, Csíkdánfalva és Csíkmadaras. Utóbbi kettőből később önálló plébánia lett.
A pápai tizedjegyzék régi közlői nem ismerték és nem említik Nagyboldogasszonyt. Legújabb római kutatás fedte fel, hogy 1332-ben ez is szerepel: „E(cclesia) B(eatae) Mariae Virginis“, amint Domokos Pál Péter közli saját római kutatásai eredményeként.
1406-ban Lőrinc pap a csíknagyboldogasszonyi plébános, aki Csík–Gyergyó alesperese is oláfalvi származású. (SZOKL. I. 100.) 1482-ben és 1495-ben Bertalan plébános szerepel az okiratokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 180.; Barabás: SZOKL. VIII. 103.; SZOKL., I. 286.)
1540-ben egy kehely feliratán Tamás nagyboldogasszonyi születésű papról van adat: „Hoc opus fecit fieri Dominus Tomas Presbiter natus de Nochboldog assan A.D., 1540...“ (Orbán: Székelyföld. II. 87.)
1591-ben Bethleheni Mihály a plébános. (Beke: Az erd. papnevelde. 120.) 1667-ben Thamási Gergely a plébános, Csík, Gyergyó, Kászon főesperese. (Orbán: i.h.)
A pápai tizedjegyzék korának temploma helyén 1444-ben új templomot építenek. Pontos dátumát jelezte a templom déli kapujának szemöldökkövén három, felül nyitott nyolcas, vagyis: 444. Sajnos ez eltűnt, amikor a hajót lebontották. 1796-ban ugyanis új hajót építenek és csak a szentély marad meg eredeti gótikus stílusában. Bordás mennyezetéről a bordák díszművekkel ékes gyámkövekre futnak, melyeken emberfő, hold, nap féldomborművei láthatók. Egykor gótikus ablakaiból egyet hagytak meg egészen, a többit felülről befalazták. A középső zárókövön Agnus Dei domborművét faragták ki.
Nagyon szép a gótikus fali szentségfülke.
E század elején új sekrestyét építenek, amikor befalazzák a régi sekrestye gótikus ajtókeretét. Az 1958. évi renováláskor hozták felszínre.
A diadalív félköríves. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 339.; Orbán: i.m. II. 86.; Banner: Csík.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 224.)
A templom középkori emlékei közé tartozik a fent említett 1540-ből való kehely, egy másik kehely az 157-es évekből (utolsó számjegy hiányzik), egy gótikus szentségtartó, mely egykorú a szentéllyel. Hátsó ajtócskáján a felirat későbbi: „Ecce panis vitae 1653.”
Egykorú a szentéllyel a gótikus keresztelőmedence is. (Orbán: i.h.; Schematismus. 1882. 69.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 330–331.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 99.)
A templomot Csík legmagasabb 4 öles várfala veszi körül, fedett gyilokfolyosóval és lőrésekkel. Keleti bástyájából emelkedik ki a torony, amelyet Mártonffy György püspök, a falu szülötte költségén két emelettel magasítottak. A torony harmadik emeletén befalazott csúcsíves ablakok vannak. (Orbán: i.m. II. 87–88.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 222.; Entz G.: Székely templomerődök. 5–6.)
A hajó lebontásakor érdekes régi tárgyakat (rézcsészék, rézkés stb.) találtak, melyek a bécsi múzeumba kerültek. Különös leletnek számít az az emberi csontváz, mely álló állapotban volt befalazva, kezében egy pár patkóval. (Orbán: i.m. II. 87.)
A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Máriaszobor áll. A templom északi oldalát a millenniumkor ültetett fenyves övezi.
A középkori tiszta katolikus egyházközség hívei egy kis epizódtól eltekintve – mindmáig katolikusok maradtak. Az epizód az volt, hogy Székely Mózes idejében egy Kelemen nevű prédikátor került a faluba.
Tartózkodása rövid ideig tartott, mert a nép elkergette és az átállottak házait lerombolta.
A XVIII. században Nagyboldogasszony katolikus plébánia. (Benkő J.: Transsilvania. II. 163.) E század elején is itt csak katolikus templom és egyház van. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
A katolikus templom fali szentségfülkéje
A katolikus templom belseje
