4. ATYHA
4. ATYHA
1567-ben jelentkezik először Attijha néven (C. Suciu: Dicţionar istoric. SZOKL. II. 220.) 12 kapuval jegyezve, majd 1703-ban Atyha (C. Suciu: i. m.) formában.
Középkori temploma a mai falutól lejjebb, a Szentegyházas erdőnek nevezett helyen állott, ahol nagy kiterjedésű templom romjait fedezte fel Orbán Balázs. (Székelyföld. I. 140.)
E templom koráról – a romokon kívül – csak a kis harang 1437-es felirata tájékoztat: „Anno Domini millesimo CCCCXXXVII.” (uo.) Sajnos az 1867. évi tűzvészben összeolvadt, s anyagából új harangot öntöttek. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 60.)
A középkori templom koráról szól az az adat, amely arról tájékoztat, hogy Szent Mihály-templom volt: Szentlörönci Fábri Benedek erdélyi klérikus Ince pápa előtt könyörög, hogy a papi rendeket felvehesse, mint az atyhai Szent Mihály-templom plébánosa. (Beke: Az erd. egyházmegye. 172., jegyz. a Dupplic. 1129. pag. 275 után.)
A középkori templom a XVI. század közepén vagy közepéig pusztulhatott el, mert
1635-ben új templomot építenek, de nem a régi helyén, hanem a falu északi szélén. A régi templom már előbb használhatatlanná válhatott, mert hívei a Korondon lévő anyaegyház templomához tartoznak.
A reformációig tiszta katolikus lakossága a reformáció idején átéli a kor változásait és az unitárius vallásnál állapodik meg. De nem tartósan. 1622-ben, viszontagságos évtizedek után visszatér a katolikus vallásra. (Schematismus. 1882. 175.)
A katolikussá lett atyhai híveket azonban továbbra is arra kötelezik, hogy a volt anyaegyháznak, a korondi unitárius prédikátornak fizessék a taxát, noha nem jártak már három éve a prédikációjára. Azt is akadályozzák, hogy az unitárius papon kívül mást tartsanak. Panaszukat Bethlen Gábor orvosolja, aki 1625-ben elrendeli: joguk van saját pap tartásához és ezért őket senki sem zavarhatja. (Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 351.) Ekkor Korond is filiája. (Dávid L.: i. m. 384.) Ezt a rendelkezést 1631-ben Rákóczi György is megerősíti.
A vallásváltozásos időszak még sokáig tarthatott, és a hívek végleges és teljes visszatérése az atyhai katolikus egyházhoz Péter István gyergyószentmiklósi esperes érdeme, aki 1725-ben itt tevékenykedett. (Orbán: i. h.)
Olosz Pál udvarhelyi katolikus esperes leveléből ismerjük, hogy 1751-ben kezdik építeni templomukat: „In page Sedis Udvarhelyiensis. Atyha dicto, Cristianae pietatis instinctu pii incolae demum Omnipotenti Deo coeperunt struere.” (Veszely: Erd. egyházt. I. 291.)
1795–1799 között ismét új templomot építenek, most már a faluban. 1743-ig Koronddal alkotnak egy egyházközséget, amikor önálló lesz, de már 1707-től nem járulnak hozzá a korondi egyház fenntartásához, mivel „nekik elég épületük van Atyha megyéjében a kit építenek”. (Dávid L.: i. m. 60.; Schematismus. 1882. 175.)
Katolikus templom
