5. BÁGY
5. BÁGY
1554-ben Bagij néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.), az 1567-i regestrum 20 kapuval jegyzi (SZOKL. II. 204.; Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 258.), míg 1602-ben Bágy (Jakab– Szádeczky: i. m. 305.) a neve.
Kétségtelen, hogy temploma gótikus kori. A Magyar református templomok (II. 704.) szerint ismeretlen időkből származik. Orbán Balázs (Székelyföld. I. 173.) ezt írja: „Temploma a későgót korból (XV. századból) való, teljesen átalakítva lévén, ezt is csak töredékeiből ismerjük fel”. Ezek a töredékek: a déli falon egy félköríves ablak, a déli kaputól keletre levő csúcsíves ablaknyílás, a délkeleti falon szintén, de befalazva, egy gótikus ajtókeret szárköve a karzatra vezető lépcső alján, a befalazott sekrestyeajtó szemöldökköve, a szamárhátíves fali szentségfülke, a főkapu csúcsíves portáléjának két oldalköve, melyek Orbán idejében a templom kerítésében hevertek. (Orbán: i. m. I. 172.; Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 62–64.)
Szentélye a nyolcszög öt oldalával záródik. A diadalívet, mely elválasztotta a szentélyt a hajótól, eltüntették, a belsejét meg sík mennyezettel átépítették.
Egy XVI. század elejéről származó gótikus (ezüst) kehely szintén a régi templom kortársa. Hatkarélyos talpát áttört koszorúindás sáv díszíti, lapított gömb alakú nóduszát pedig hat-hat domborított levél és hat négykaréjos rozetta.
A templomot kőkerítés veszi körül; nyugati frontján emelkedik az 1804-ben emelt torony, melynek felépítéséhez már 1792-től kéregettek.
A templom mai formáját az 1792–1804. évi és az 1902. évi javítások alakították ki. (Dávid L.: i. m. 65.) Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció korában reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.) és e század elején is csak református egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
