54. SZENTEGYHÁZASFALU
54. SZENTEGYHÁZASFALU
1301-ben villa Olachalis néven szerepel egy oklevélben. Ennek hitelességét azonban kétségbe vonják. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1406-ban Oláhfalu néven való említése már biztosan hiteles. (uo.) Az 1567. évi regestrum 32 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.) 1602-ben Szentegyházas Oláhfalu (C. Suciu:
i. m.) néven szerepel.
Középkori plébániatemplomának létéről a Schematismus megállapítja, hogy 1360 előtt plébánia volt, tehát templom is. (Schematismus. 1882. 185.)
1503-ból származó pecsétjén ez olvasható: „SIG. PRIVIL. COMMUNITATIS OLAHFALU 1503”. A felirat két templomot fog közre, ami a két Oláhfalu templomára utalhat. (Orbán: Székelyföld. I. 73.; Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 336.)
1406-ban a csíkboldogasszonyi (Karcfalva és Jenőfalva egyházközségi neve) Lőrinc plébánosról ezt írja a birtokperes oklevél: Praesbiter de Olahfalu. (SZOKL. I. 100.)
A középkori templomból fennmaradt néhány korjelző faragvány: a feltételezés szerint a késő gótikus, bordás boltozathoz tartozó gyámkő, melynek alsó részére férfiarcot faragtak (ma a hajó déli falában másodlagos elhelyezésben), a szamárhátíves szentségfülke, szintén másodlagos elhelyezésben. Mindkettő a XV. századra utal. (Dávid L.: i. h.)
A mai templom 1760-ban épült, de a déli bejárat keretén az 1756-os évszám látható, és reneszánsz stílusú a szemöldökkő, tehát a régebbi templom folytatása a nem egészen új építés. A szentély keleti falán levő 1822-es dátum is újítást jelezhet: (Schematismus. 1882. 185.) A templom Szent András védőszentje is középkori.
Kőkerítését 1633-ban építették. (Dávid L.: i. m. 337.) Ha az 1301. évi oklevél hitele kétséges is; a falu neve alapján lehetséges, hogy görögkeleti lakói is voltak, s igaz lehet az oklevél állítása, hogy az udvarhelyi vár telepítette őket oda Moldvából, azzal a kötelezettséggel, hogy a várnak bizonyos szolgáltatásokat teljesítsenek. Későbbi adat nem beszél róluk, s arról sincs adat, hogy lett volna templomuk. (Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 552.) Később csak székelyekről és katolikusokról van adat, akik a reformáció idején is megmaradnak katolikusoknak. Volt ugyan kísérlet a reformáció befogadtatására és János Zsigmond részéről még fegyveresen is, de mivel a plébánia a csíki kerülethez tartozott, és a csíkiak fegyveresen szálltak szembe a kísérlettel, ez Oláhfalut is megmentette. Amikor 1735-ben Oláhfalu plébániáját el akarják szakítani Csíktól, a csíkiak arra hivatkozva tiltakoznak, hogy saját vérükkel és fegyverükkel védték meg az oláhfalviakat. (Schematismus. 1882. 185.)
A reformálási kísérlet megakadályozására panaszlevéllel fordulnak Báthori Istvánhoz, aki az udvarhelyszéki királybírónak megparancsolja, hogy a két falut a római vallás követése miatt senki ne háborgassa és a papok és hívek vallásos szertartásaikat szabadon gyakorolhassák. (Dávid L.: i. m. 336–337.)
1838-ig egy plébánia Kápolnásfaluval. A XVIII. században anyaegyház a felcsíki kerület plébániái között. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.)
E század elején csak katolikus templom és egyházközség van Szentegyházasfalu néven. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
