A középkorban (1567) a mai Szentegyházasfalu és Kápolnásfalu egy faluként, Oláhfalu néven szerepel. 1576-ban a két falura a Túlsó Oláhfalu megnevezés utal. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Az 1567. évi regestrum a két Oláhfalut szintén külön jegyzi: Oláhfalu 32 kapuval, másik Oláhfalu 28 kapuval. (SZOKL. III. 219.)
1602-ben biztosan van saját kápolnája, mert már nevében jelentkezik: Kápolnás Oláhfalu. (Jakab– Szádeczky: Udvarhely vm. 268, 305.)
A szentegyházasfalunál idézett 1503. évi pecséten látható két templom egyike biztosan a Kápolnásfalué. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 336.)
Filiák esetében a kápolna nem jelent szükségképpen kápolnát, lehet kifejezetten templom is (Dávid L.: i. m. 47/25.)
Mai templomát 1797–2800 között építik és 1837-ben lesz anyaegyház. (Schematismus. 1882. 285.) Középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmarad katolikusnak, és e század elején is itt csak katolikus templom és egyház van. (Helységnévtár. 1913.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.