65. SZÉKELYSZENTKIRÁLY
65. SZÉKELYSZENTKIRÁLY
Neve 1566-ban jelentkezik először oklevélben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben a regestrum Zentkiral néven 14 kapuval jegyzi (SZOKL. II. 220.), 1602-ben Szentkirálynak (C. Suciu: i. m.) írják.
Nevét Szent István király tiszteletére szentelt templomától kapta, ezért mind templománál, mind pedig a falu elnevezése első okleveles jelentkezésénél sokkal régibb. A Szentkirálynak elnevezett falvak így egyszerűen csak akkor kaphatták nevüket – amint azt előbb kifejtettük –, amikor még csak egy magyar király volt a szentté avatottak között. 1192-ben avatják szentté Szent Lászlót és e dátum után a róluk elnevezett falvakat már nem jelölhetik minden megkülönböztetés nélkül egyszerűen Szentkirálynak. Ezért Székelyszentkirály első temploma is a XII. századra tehető.
Erről a templomról azonban csak az utódjában részben megmaradt emlékek vallanak, mégpedig a XV–XVI. század fordulójáról: a késő gótikus és reneszánsz elemekkel díszített faliszentségfülke (másodlagosan elhelyezve a mai új templom sekrestyéjében), a gótikus keresztelőmedence (kehely alakú nyolcszögű felső résszel és ennek megfelelő szárral).
A XVII. században kétszer is tűzvész pusztítja, amiben bizonyára részes volt az 1661. évi Ali-féle tatárdúlás is. Ha ekkor ki is javították, a pusztítások nyomai s talán méreteinek kicsinysége miatt a következő század végén, 1796–1799-ben építik a mai templomot. (Schematismus. 1882. 189.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció évtizedeiben részben a reformáció befolyása alá kerülnek. 1606-ban az udvarhelyi református zsinat arról intézkedik, hogy Szentkirálynak és Oroszhegynek egy közös papja legyen, aki Szentkirály anyaegyházban (in Mater Ecclesia) és Oroszhegy filiában szolgáljon. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 299.)
A katolikus paphiány is oka lehetett, hogy református lelkész juthatott Szentkirályra és Oroszhegyre (Orbán: Székelyföld. I. 64., 10. jegyz.), de nem tartott sokáig, hamarosan újra visszatérnek a katolikus hitre és mindkettő anyaegyházként szerepel. A XVIII. században anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 166.), és e század elején is csak katolikus temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
