35. MEZŐSÁMSOND

Full text search

35. MEZŐSÁMSOND
1332-ben a pápai tizedjegyzék Samsond, Aamsund néven említi. (Beke: Az erd. egyházmegye. 167.; Orbán: Székelyföld. IV. 200.) Az 1567. évi regestrumban 12 kapuval jegyzik. (Orbán: i.h.)
1332-ben önálló plébánia, papja, Ábrahám a pápai tizedjegyzék szerint 10 (vagy 20) dénárt fizet, 1334-ben 1 garast, 1335-ben 2 veröczeit és 2 sasost. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. IV. 200., 1. jegyz.) 1546-ban Bálint papja azzal tűnik ki, hogy kinevezik a gyulafehérvári székesegyház Szent Márton oltárának igazgatójává (Beke: i.h.)
A középkori templom már nincs meg.
1576-ban ezt írják arról a templomról, amely a Rhédei- (ill. Bethlen István) féle udvar telkén állott: „vagyon a reformátusoknak a falu derekán alól felől egy igen régi, mostan renovált kőtemplomuk, tisztes kőtornyával együtt, északról a Rhédei gr. kúriája, délről a pap, nyugatról a mester fundusa”. (Ref. Névkönyv. 1904. XXXV.)
Lehet, hogy ez volt a középkori templom, de nem bizonyos. Ellene szól az, hogy a Rhédei család saját udvari templomának tekintette, amint az alábbiakból kitűnik. Ha ezt elfogadjuk, az eredeti középkori templom régen elpusztult és helyette a Rhédei, vagy Bethlen család építtetett templomot, amelyet saját templomának tekintett.
Így történhetett meg, hogy gr. Rhédei Ferenc „megneheztelvén a hívekre”, egyszerűen kizárta őket a templomból. A hívek erre erővel törtek a templomra, mire a gróf fegyverét használta és többeket megsebesített. Hosszú herce-hurca után az ügy úgy zárult, hogy a gróf utódai 1845-ben új templomot építenek (Rhédei István) a régivel szemben álló telkén. (Ref. Névkönyv. 1904. XXXVI.)
A régi templom, mely a családi kriptát is őrizte, egy jó darabig az enyészettel küszködött, míg pár évtizeddel az események után le nem bontották. Orbán Balázsnál képen látható még mind a kettő. (Orbán: i.m. IV. 200, 203.)
A középkori templom emlékét egyedül egy harang őrzi, melynek felirata: „Verbum Domini manet in aeternum. Anno Domini 1592“. (Orbán: i.m. IV. 202.)
Középkori lakói katolikusok voltak, utódaik meg reformátusok. Ezek emlékét őrzik a helynevek is a XVI–XVII. századból: Akasztófa, Akasztófa bérce, Alszom völgy, Bogáncs, Borsó szer, Csipkés, Csipkés láb, Csúnyás láb, Erdő oldal, Édes aj pataka, Forid tava, Pogány vár oldala, Hétvölgy, Kenederes ágy, Pad oldal, Pogány vár kútja, Puszta, Pusztai bérc, Puszta oldal, Régi szőlő bérce, Soós, Szabadi hídra menő, Tyúkos domb (SZOKL. VI. 410.), Mocsár, Bohus, Veres pocs. (Benkő K.: Marosszék. 349.)
A reformáció után a katolikus egyház megszűnik. A XVIII. század elején Keresztúri János udvari káplánja az udvari kápolnában misézik. 1740-ben Berzeczey István és Keresztúri István templomot és parókiát építtet. A mai templom 1773-ban épül (Schematismus. 1882.)
A jelen század elején református és római katolikus anyaegyháza van.

Katolikus templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi