1495-ben Szabad néven szerepel a forrásokban (Barabás: SZOKL. VIII. 163.). Az 1567. évi regestrum Zabadh néven 8 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. IV.194., 1. jegyz.) 1582-ben egy székely lófőbirtok adományozásáról szóló oklevélben Zabadnak írják. (Orbán: i.m. IV. 194.) 1603-ban Szabad (V. Suciu: Dicţionar istoric.)formában fordul elő.
Középkori templomáról az élő hagyomány azt tartja, hogy 1661-ben Ali basa hadjárata idején a falu lakossága a szentegyházba menekül, ahol odavész a templommal együtt.
Ez a lakosság a XVI. századi és XVII. század eleji oklevelek tanúsága szerint székely
volt, vagyis a reformációig katolikus, azután pedig református. (Benkő K.: Marosszék. 351.)
A hagyományt a középkori templomról az 1452-ből származó nagy harang is megerősíti, amelyet a vész elől elrejtenek és később egy Bun nevű kútban megtalálnak. Felirata katolikus korra utal: „O rex glorie veni cum pace Anno MCCCC LII”. Katolikus eredetét bizonyítja a harangot díszítő dombormű is, amely Szent Péter és Pál apostolt ábrázolja, felettük dicsfény övezte Krisztusfővel. Keleti szertartásúaknál a szentek szoborszerű ábrázolása mindig tiltott volt.
A pusztulás után a birtokos Marosvásárhely és néhány más birtokos új telepeseket hoz, akik már görögkeletiek, vagy görög katolikusok. Így a megtalált harang az ő templomukba kerül. (Benkő K.: i.m. 350.; Orbán: i.m. IV. 194.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.