40. NYÁRÁDKARÁCSONYFALVA
40. NYÁRÁDKARÁCSONYFALVA
1444-ben Karachonfalva néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrumban 3 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 52., 5. jegyz.)
Már a reformáció előtt egyházas hely.
Entz Géza közlése szerint a régi templom szemöldökkövén az 1496-os évszám volt olvasható. (Erdélyi Múzeum. 1943. 226.)
Bodor István 1608-ban egy hold földért egy harangot ad a templomnak. 1661-ben befejezéséről van adat, ami a középkori megújítását jelentheti.
1746-ban kéregetési engedélyt kap az egyházközség, vagyis újra épít vagy javít.
1810-ben új templom épül a régi helyébe. Amikor az új templom alapjait ássák, nagy mennyiségű csontot találnak, ami a régi templom körüli temetőt jelzi. (Orbán: i.m. IV. 52.).
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt, és azóta is református anyaegyház.
Lakóiról a XVI. századi helynevek vallanak: Átoljáró, Bodrok, Fedeles kútra menő, Feljáró, Kurta láb, Körtvélybérc, Mocsár, Porgolátvég, Vásáros út, Végső láb (SZOKL. VI. 407.), Pusztaszőlőtető, Hangos, Csillag, Vénhegy, Berec patak, Horgos patak, Vécke pataka. (Benkő K.: Marosszék. 261–262.)
Református templom
