29. KÖVEND
29. KÖVEND
1291-ben Kuen néven jelentkezik a forrásokban (Orbán: Székelyföld. V. 167.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1291-ben Kuend (Orbán: i.h.; Documente. XIII., C., II. 370.), 1587-ben Kövend (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Oklevelek nem beszélnek középkori templomról, de 1408-ból plébánosa ismeretes.
A templom csúcsíves építése középkori eredetéről beszél. A templomhajó torony felőli része, a torony alatti kapu csúcsíves kerete középkori, ahogyan Orbán leírja: „a toronycsarnokból templomba nyíló főkapuzat egyike a csúcsíves építkezés szebb alkotásainak… Maga az ajtónyilat átszelt lóhereívvel, míg a béllet csúcsívvel záródik a kettő közötti ívmezőn dombormű díszlet... létezésére az öregebbek még emlékeznek. Hasonló mellékkapu is volt a hajó déli oldalán, de ennek csak befalazott fele része látszik. A hajónak ettől keletre eső részét és a szentélyt újjáépítették.” (Orbán: i.h.)
A torony felső része is újabb, felirata szerint 1701-ből való: „sumptibus Ecclesiae Unitariae Kövendiensis erigabatur…”
Kelyhét 1628-ban Gyulai Márton ajándékozta.
A megmaradt stíluselemek alapján építésének
idejét a XIII–XIV. század fordulójára teszik, legkésőbb a XV. század elejére. (Orbán: i.h.; Négyszáz év. 1968.)
A templomot kettős várfal vette körül: lőréses nyolcszögben a belső és egy külső kör idomú, melynek csak alapfalai maradtak meg.
A falak megszenvedték a tatárok ostromát és Ali basa 1661. évi hadjáratának pusztításait, amikor felégették a bevett templomerődöt.
1703-ban labancok égették fel. (Orbán: i.m. V. 168.; Entz G.: Székely templomerődök. 2.)
A középkori katolikus falu a reformáció változásai után unitárius lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században unitárius anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.) és e század elején is csak unitárius egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Unitárius templom
