30. KUTYFALVA
30. KUTYFALVA
1339-ben Kugfolwa néven jelentkezik a forrásokban. (Documente. XIV. C., III. 511.) 1410-ben Kuthyfalva, olim Uyfalu (C. Suciu: Dicţionar istoric), 1467-ben Kwch, 1473-ban Kwth, 1587-ben Kwttyfalva (uo.) formában fordul elő. 1339-ben a Herman nemből való Dénes fia, László, a székelyek grófja és fiai a fehérvári káptalannak adományozzák Kutyfalvát saját lelkük és két elhalt fiúk: Laachk és Imre lelke üdvéért. (Orbán: Székelyföld. V. 52.; Documente. XIV. C., III. 511–512.)
Lehetséges, hogy már ebben a században van
temploma, lévén káptalani birtok.
Ez azonban már bizonyos a következő században, mert ma is álló temploma – bár átalakítva a gótikus kor emlékeit őrzi, főképp két gótikus kapuja révén. Az átalakítás br, Dániel István idejében történt. (Orbán: i.h.)
Középkori katolikus lakói átesnek a hitújítás több változásán és tartósabban unitáriusok maradnak. Az övék lesz a templom is. Unitárius egyház a XVII. század végéig létezik. Az egyházközség az akkor unitárius Pekriek oltalma alatt állott. Később ez lett a veszte, mert a Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc után Pekri Ferenc, mint katolikus tér vissza bécsi fogságából, és nem pártfogolja az unitárius egyházat. 1709-ben az unitáriusoknak még papjuk van, de 1715-re megszűnik az egyház, s kelyhét a désfalvi zsinat a muzsnaiaknak adja. Megfogyatkozásuk miatt történt-e vagy fogyatkozásukat éppen az okozta, hogy a Pekriek után földesúri jogokkal következő br. Dániel István lefoglalja a templomot a reformátusok javára, nem tudható, tény, hogy a templom kedvéért a maradék unitárius is áttér a református vallásra. (Orbán: i.h.)
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
