17. FEKETELAK
17. FEKETELAK
1329-ben Laak, 1553-ban Lak, 1589-ben Feketelak néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 8 dénárt fizet, 1334-ben pedig Miklós pap 2 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 111.)
Feketelaknak kőtemploma volt. (Kádár: Szolnok-Doboka vm: III. 440.; Beke: i.h.; Ref. Névkönyv. 1885.) Ez 1644-ben még teljesen épen áll. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 285.)
Az 1754. évi összeírás szerint a falu „derekán” lévő dombon áll a kőtemplom, cinteremmel. (Kádár: i.m. III. 440.)
1830-ban a kőtemplom mellett fatorony van, benne két régi feliratú haranggal. (Kádár: i.m. III. 441.) A középkori templomot, mivel kicsinynek bizonyul, 1884-ben lebontják és 1897-ben új templomot építenek.
A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
Az 1601–1603-as háborús pusztítások nyomán csak 5 lélek marad a faluban; udvarháza is elpusztul. Ennek következtében 1622-ben Buzaházához tartozó filia. 1643-tól újra anyaegyház, filiái Gyeke és Szentgothárd. (Kádár: i.h.)
Az 1650-es évekig még tiszta református.
A helynevek lakóiról vallanak: 1329-ból Büzös-tó, Likashatár, Szarvas-tó, Asszonyerdeje, Légenfark, Kereszteserdő, Akasztófabérc, Körév, Nyíresbérc, Lovasbérc, Monyorospataka, Mellyespatak, Jenőkuta, Dubrahegyese, Nagykapus, Lompérthegyese; 1643-ból Tó, Tamásné dombja, Ciberes, Pap füve, Szőlő, Medgyeshalom; 1754-ból Börcsök, Nyáras, Felső fijam, Fennjáró, Cibrés, Hosszúvápa-torok, Kenderföld; 1811-ból Szép barázdák teteje, Kenderföldek, Széltető, Szőlő felé forduló, Nádas, Nádas alatt, Fejérítős, Nyáros, Szakadásfő, Függő rapó, Máléföldek, Észak stb.
Református templom
