18. FELLAK
18. FELLAK
1310-ben Fellok néven jelentkezik a forrásokban. (Documente. XIV. C., I. 176.) 1364-ben Fellak, 1461-ben Fellak, 1496-ban Magyar-Fellak, Oláh Fellak, 1769-ben Szász Fellak formában jelentkezik. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Középkori templomáról csak későbbi adatokból következtethetünk. Nevezetesen abból, hogy a XVI. század végén önálló református egyházközség, tehát bizonyos, hogy a reformáció századában az előzőleg létező katolikus hívek lettek reformátusok, a templommal együtt.
1496-ban jelentkező Magyar előneve és az alább idézett helynevek középkori katolikus lakóiról beszélnek.
Később jelentkező Szász előneve egykori szász lakóira utal, akik eredetileg szintén katolikusok voltak, de később részben (Kádár szerint) Szászlekencére vándoroltak, részben beolvadtak.
A reformátussá lett egyházközség még a XVII. század elején református anyaegyház, de már 1622-ben elpusztult templomáról van adat.
Az 1754. évi összeíráskor templomának alapköveit is alig tudják megmutatni.
A papi állást 1644-ben szüntetik meg, és azután csak filiaként létezik. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. III. 448–449.)
A helynevek lakóiról vallanak: 1364-ből Hegyorr, Berejó-pataka, Mellyes patak, Fella-pataka, Chycholhegy, Szakadozóföld, Nyerges-hegy, Élesbérc; 1644-ból Felsőtábla, Határra menő, Pad, Bréte felé, Szőlőhegyen, Nagyfalu felé, Gyilkosfa, Mocsár, Macok, Fellaki erdő, Cserealj, Nagyalj, Földvár, Köbiki, Nagy kígyóstó, Korodhasadékja, Korodtava, Ádámfölde, Szőlőhegy; 1679-ből Úr rétje. (Kádár: i.m. III. 451.)
