1068-ban Kyrieleis néven jelentkezik a forrásokban, a Kézai krónikában két évszázaddal később (1282). (Györffy: Az Árpád-kori. II. 75.) 1345-ben Kyrileys, 1466-ban Kereles, 1492-ben Kireles, 1587-ben Kerles formában írják. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Hodor Károly úgy tudja (Doboka vm.), hogy már a tatárjárás előtt, 1070 körül kőtemploma volt Kerlésnek. Forrásra nem hivatkozik.
Első hiteles adat templomáról 1332-ból ismeretes, amikor papja, Albert a pápai tizedjegyzék szerint 2 garast fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 112.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 141.)
Kőtemplomát 1692-ben újítják először, majd 1787-ben és 1847-ben. A sok újjáépítés következtében stílusjegyeit elveszíti. Csak XIII. századi kapuját mentették meg.
Középkori templomát 1889-ben összeomlás fenyegeti. 1907-ben a dombon épült templomot lebontják. Későgót csarnoktemplom volt. 1907-1908-ban újat építenek. A régiből a sekrestyében őriznek töredékeket. (Fabini)
Német és latin feliratú harangjai az 1600-as évekből származnak. Ezek helyett ma újak vannak.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt, és meg is marad ebben, lévén szász falu.
Az 1622. évi összeíráskor is lutheránus egyházközsége van, de meggyérült lakossággal. 1603-ban ugyanis a háborús események annyira sújtják, hogy egyetlen lakos és ép ház sem marad a faluban. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. IV. 324.)
Ha meggyengülve is, a lutheránus egyház megújul és fennáll mindmáig.
Lutheránus templom
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.