51. SZÁSZLEKENCE

Full text search

51. SZÁSZLEKENCE
1285-ben Lekicencha néven jelentkezik az okiratokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 77.) 1333-ban Lekenche, 1356-ban Lekence, 1430-ban Lekencze formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1333-ban plébániatemploma van, papja, János az 1333–1335-ös évekre a pápai tizedjegyzék szerint 24 garast, majd 5 lotó ezüstöt fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 117.; Documente. XIV. C., III. 213.; Györffy: i.m. 561.) Már előbb, 1306-ban említik a plébániát. (Beke: i.m. 117., 26. jegyz.) 1380-ban Balázs (Beke: i.m. 117., 18. jegyz., az Urkundenbuch. II., 516. után), 1434-ben a plébános Petrus Norwak, fehérvári kanonok, dr. iuris (Urkundenbuch IV. 530), 1452-ben Ágoston a plébános, a káplán pedig Tamás. (Urkundenbuch. V. 361.)
Az 1452-es oklevélből kitűnik, hogy a templom Szent Bertalan tiszteletére volt szentelve. Az oklevél arról szól, hogy elloptak a sekrestyéből két kelyhet és egy kis keresztet. (Urkundenbuch V. 359, 260)
1454-65-ben Christian Pomarius a plébános.
A templom román kori. Erről tanúskodik a nyugati kapu félköríves béllete s a fölötte látható mérműves körablak. A diadalív koszorúpárkányán különös alakú állatokat faragtak, kőben.
A sekrestye fölött boltozott terem van. A templomot egyszerű várfal veszi körül.
Szerkezete az egykori dési Ágoston-rendi temploméval rokon, s így azzal egykorú lehet, XII. századi (Léstyán József: Besztercze műemlékei.) Erődített tornya a XV századi (Fabini)
A templom középkori emléke egy kehely, amelyen már reneszánsz díszítés jelentkezik és rokon több, XVI. századi erdélyi kehellyel. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 335.; V. Drăguţ: Arta gotică. 311.) Édestársa a völci templom kelyhe. Megmaradt középkori kőoltárasztala és 1494-ből kő keresztelőmedencéje.
A plébániatemplomon kívül még egy középkori műemléke volt a falunak. A „város” falain kívül (extra muros oppidi) egy kápolna állott Szent István király tiszteletére szentelve. IV. Sixtus idejében a kápolna káplánja a pápához folyamodik, hogy pappá szentelhessék vagy előléptessék. A kápolna tehát a XV. század második felében már megvolt, mert IV. Sixtus 1471–1484 között volt pápa. (Beke: i.m. 117., jegyz.)
Tornya még állott a XIX. században (Fabini)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.
Á XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi