52. SZÁSZSZENTJAKAB
52. SZÁSZSZENTJAKAB
1332-ben jelentkezik először a forrásokban villa Jacobi néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 90.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1456-ban Zenthiqcab, 1461-ben Zenthjakab, 1587-ben Zentjakab, 1681-ben Szász-Szent-Jakab formában fordul elő. (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa, Bernárd a pápai tizedjegyék szerint 1334–1335-ben 2 garast fizet, Miklós pap 5 garast és 18 dénárt. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 140.; Beke: Az erd. egyházmegye. 113.) Utóbbit csak Beke hozza.
A helység is templomának nevét őrzi, amely szerint Szent Jakab tiszteletére volt szentelve.
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején lutheránus lesz. A szászok megmaradnak lutheránusoknak, míg a magyarok a református hitet követik.
A középkori templom a lutheránusok tulajdonába kerül és 1862-ben leég. Új templom épül 1870–1879-ben. A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 193.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
A lutheránusokról 1627-ben Törpényi Ábel Gáspár dékán azt írja, hogy erős eklézsiájuk van. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 356.) Ugyanekkor a református templomról, mint puszta templomról emlékeznek. A XVIII. században a reformátusoké csak leányegyház (Benkő J.: i.h.) és Szászcegőhöz tartozik. A múlt századig a református egyház teljesen megszűnik. (Ref. Névkönyv. 1890. 42.)
Az 1944 utáni kivándorlás hívek nélkül hagyja az evangélikus templomot, mire eladják az ortodoxoknak.
A helynevek lakóiról vallanak: 1627-ben Mattener; 1864-ben Virágoshegy, Sonnenseite, Kerekhegy, Farkaskút; 1898-ban Mittelgavand, Hunszrück, Gemainde Vicze, Mittelrück, Hinter den garten. (Kádár: i.h.)
