47. MAGYARFENES

Full text search

47. MAGYARFENES
1285-ben Fenes néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 347.) 1332-ben, 1334-ben és 1587-ben Oláhfenes néven írják. (C. Suciu: Dicţionar istoric; Györffy: i.h.) 1285-ben Szent Lászlóról elnevezett temploma van: „in qua est sita ecclesie S. Ladislau”. (Györffy: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 35 új banálist fizet, majd ismét 45 új banálist, 1334-ben 10 garast és keresztes dénárt, 1335-ben 12 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 135.; Documente. XIV. C., III. 130, 146, 211; Györffy: i.h.)
A XIII. században püspöki birtok (Balogh J.: Az erd. renaissance. 349.), 1490-től pedig az erdélyi káptalané. (Beke: i.h., a Cista Capituli. f. 4., num. 17. után)
A templom építését a XIII. századra teszik. (Bíró: Erdély művészete. 63.; Kelemen: Művészett. I. 246/118.)
A templom román kori egyenes záródású szentélyében és a hajó keleti falán XIV. századi falfestmények maradtak fenn. A szentély képei: Keresztrefeszítés, Veronika kendője, Krisztus teste a sírban, Imago pietatis.
A képeken az olasz trecento hatását ismerik fel. Festőjében Márton és György kolozsvári testvérek apját, Miklóst sejtik, aki egy forrásból merített a pádovai pékek szabályzatát díszítő miniatűr festőjével. (Balogh J.: i.m., 18–19, 249, 349.; Kelemen. Emlékkönyv. 254.)
A Nikodémusz fejtípus az esztergomi várkápolna egyik töredékén is megtalálható. (Balogh J.: i.m. 349.)
Azon a címen, hogy az erdélyi püspök birtoka volt, donátorát Széchy Domokosban sejtik. (uo.)
A hajó képei nagyon megrongált állapotban kerültek felszínre. Azon a részen, ahol a szentély képei voltak, feltörték a falat s átvezették a villanyvezetéket.
Szárnyas oltára is középkori, olasz mintás díszítéssel. (Balogh J.: i.m. 161/40.)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt, majd unitárius.
1615-ben Bethlen Gábor a templomot visszaadja a katolikusoknak, de ez rövid életű lehetett, mert újra az unitáriusoké, s tőlük veszik birtokba az 1630-as években a reformátusok.
1749-ben ismét gazdát cserél a templom: gr. Haller György és Csáki Zsigmond özvegye a patrónusi jog alapján a katolikusoknak juttatja. A reformátusok a Gubernium útján megpróbálják visszaszerezni, de kísérletük nem jár eredménnyel. Ennek ellenére Haller János gondoskodásából 1781-ben új templomhoz jutnak, de egyházuk csak filiaként létezik. A katolikusoké viszont 1749-ben anyaegyház lesz. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165, 183.)
Magyarfenesnek e század elején is katolikus és református temploma van. (Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi