71. MEZŐVERESEGYHÁZA
71. MEZŐVERESEGYHÁZA
1373-ban mai nevén jelentkezik: Veresegyház. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1391-ben Weresegyház, 1587-ben Weres Egyház (uo.) formában fordul elő.
A helységről szóló első oklevél már egyházáról, templomáról ad hírt: Veresegyház. Ez jelölheti a templom köveinek színét vagy festését, de jelölheti az egyházat alapító veres barátok jelenlétét, akikről úgy tudjuk, hogy 1314 előtt itt templáriusok voltak. (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok 6.; Kovács: Magyar ref. templomok. II. 158, 693.)
A román kori templom építését a XII. századra teszik. A templomból azonban csak a hajó maradt meg. Ebből a korból való a fali szentségfülke is, melyet átmentettek a későbbi szentélybe, félköríves eredeti formáját megőrizve. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka m. 203.; Debreczeni: i.h.) A hajóval együtt, román kori a nyugati befalazott tojásívű kapu és a félköríves, zömök diadalív is.
A XV. században, már a gótika jegyében új szentélyt kap: faragott kőbordás mennyezetével, csúcsíves ablakaival, a nyolcszög öt oldalával záródó apszisával, mely szentélynégyszög nélkül közvetlenül csatlakozik a diadalívhez. A hajó régi ablakait is átalakították, e kor stílusának megfelelően. (Kovács: i.m. I. 216.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. VII. 94.)
Torony helyett a falu közepén 1644-ben egy faharangláb állt. (Balogh J.: Magyar, fatornyok. .180.)
1772-ben újjáalakítják a templomot, 1884-ben pedig újítják. (Kovács: i.m. II. 693.; Ref. Névkönyv. 1888. 11.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció századában átélik a kor vallási változásait és az unitárius vallásnál állapodnak meg. 1594-ben „virágzó” unitárius egyházközség. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört.)
1638-tól újra református. 1644-ben Pulyonnal alkot társegyházközséget. 1694-ben papilakja és iskolája elpusztul, de temploma áll (Kádár: i.h.), és ma is.
