72. MÉRA
72. MÉRA
1299-ben az okiratokban mai nevén jelentkezik: Mera. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 363.) 1334-ben villa Mera, 1358-ban és 1449-ben ismét Mera a neve. (C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Imre a pápai tizedjegyzék szerint 56 új banálist fizet, 1333-ban Domokos 3 pensa dénárt és 20 dénárt, 1334-ben Péter 3 garast és 5 montán dénárt, Imre pap pedig 1335-ben 20 új dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 135.; Documente. XIV. C., III. 130, 211.; Györffy: i.m. III. 364).
Mai templomáról azt tartják, hogy a XIII. század végén épült. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 665.) A XV. században gótikus formát kap. 1847-ben felgyújtják. Újjáépítik, megmentve a régi falakat és ajtókereteket.
Középkori kelyhe a XV. századból maradt fenn. (Kovács: i.h.)
Középkori tiszta katolikus. lakossága a reformáció korában református lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.; Helységnévtár. 1913.)
Református templom
