51. NAGYSZEBEN

Full text search

51. NAGYSZEBEN
1192-ben Cibinium néven jelentkezik oklevélben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1223-ban villa Hermani (Documente. XIII. C., I. 200.), 1326-ban civitas Zybiniensis, 1401 Hermanstadt, 1515-ben Sibinium a neve.
A város alapításának kezdete 1150-re tehető, amikor II. Géza idején ezen a tájon megindul a szász telepítés. 1189-ben az oklevelek már mint meglévőt említik a szebeni prépostságot is (Fejér Codex. II. 16.), amely III. Béla (1173–1196) alapítása. (Schematismus. 1882. 46.)
Az első középkori plébániatemplom a mai evangélikus nagytemplom helyén állott. A XII. század második felétől kezdték el román stílusban építeni és a XIII. század elejére készül el. (Szőnyi: Régi magyar templomok. 196.) Az alapok alapján megállapították, hogy az ősi nagytemplom háromhajós volt, köríves szentéllyel. Alapjai befolyásolták utódjának építését. (Nicolae Lupu: Cetatea Sibiului. 47.)
Ezt az első templomot teljesen lebontják és építik helyette a mai monumentális gótikus templomot, amely a XIV. század közepére készül el, mert ekkorra zárókövei is készen vannak: Szent Veronika, Szent Farkas, áldást osztó Krisztus. (Szeghalmi, in: Az EME évkönyve.) Az északi oldalhajó utolsó ívének zárókövén levő ábrázolás megfejtése bizonytalan: felhők felett talán Mária, amint gyümölcsöt nyújt gyermekének. (Roth: Die d. Kunst in S. 25, 92.)
A XIV. század második felében felépül a torony is, 1474-ben már magasítják. Ebben a században készülnek ablakfestményei is.
A XV. században egy évszázadig tartó bővítési munkálatok kezdődnek. Ezt a prépostsági vagyon megszerzése tette lehetővé, indokolttá pedig a prépostsági templom megszűnése, ami miatt a plébánia-templom már szűknek bizonyult.
Az 1448-ban engedélyezett (100 napos) búcsúnak köszönhetően a templom hátsó részéhez kápolnát építenek. 1471-ben a sekrestyét bővítik.
1474-ben a plébánia a kerci apátság javait is megkapja. Ez és az 1484-ben engedélyezett újabb búcsú további bővítéseket tesz lehetővé: az oldalhajókat szélesítik, a főhajót megemelik, a nyugati előcsarnokot bővítik, a kereszthajókat megnyújtják. A templom mai nagyságára 1520-ra alakul ki. (Roth: i.m. 88–89.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok 130–131.)
A szentély északi falát hatalmas falfestmény díszíti: a keresztrefeszítést ábrázolja, Magyarország, Csehország és Szilézia címerével, kétoldalt Szent István és Szent László képével. Felirata korát és szerzőjét jelzi: „Hoc opus fecit magisler Johannes de Rozenau Anno Domini millesimo Quadringentesimo XLV.
A templom csonkított pietáját a Bruckenthal Múzeum őrzi. 1506-ban az a brassói Ulrik mester készítette, akinek a városi számadás szerint „imaginis mira arte sculpti depozitinnis salvatoris” fizetnek. Valószínűleg az az 1372-ben alapított Brudeschaft des hl. Leichnams rendelte, amely a Fronleichnam-oltár istentiszteletéről gondoskodott. (Roth: i.m. 122–123.) Az 1420 körül készült Fájdalmas anya szobra szintén a Bruckenthal Múzeumba került. (Roth: i.m. 123.)
Egyik harangja 1438-ból való. (Batthyaneum. I. 102.)
A XV. században külön oltáruk volt az ötvösöknek. Ma nincs meg. (Batthyaneum. I. 113.) 1417-ben Langtregenn Péter a keresztkápolna Kálváriáját készíti. (Bíró: Erdély művészete. 60.) 1438-ban Lénárd bronzöntő a keresztelőmedencét önti. (Kelemen Emlékkönyv. 261.) Első orgonája 1585-ben készül, melyet 1672-ben újjal váltanak fel. (N. Lupu: Cetatea Sibiului. 49.)
A középkori plébániából a következő plébánosok ismeretesek: 1309-ben György (Beke: Az erd. egyházmegye. 204 jegyz.; Urkundenbuch. IV. 242.), 1309-ben Giselbert dékán (Documente. XIV. C., I. 163.), 1318-ban Hermann, volt szentágotai pap (Beke: i.m. 204.), 1320-ban Hindricus (Schematismus. 1882. 47.), 1332–1335 között Herbord, aki a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 84 banálist fizet (Beke: i.h.), 1370-ben Márton dékán (Schematismus. 1882. 47.), 1373-ban János, aki a Krisztus teste testület alapítója (Schematismus. 1882. 47.), 1382-ben Tamás dékán (Schematismus. 1882. 47.), 1439-ben Rynsch Miklós dékán (Urkundenbuch. V. 31.), 1439-ben Marcus Nicolai Craus, presbyter de Cibinio, a fehérvari Szent Katalin-kápolna papja, kanonok (Urkundenbuch. V. 27.),1441-ben Michael Bath, szebeni dékán, a Szent Bertalan-templom papja (Schematismus. 1882. 47.), 1442-ben Antal (Urkundenbuch. V. 101,121, 231, 318.),1446-ban Dör Michael capellanus, Blasius Haan de Helta, capellanus (Urkundenbuch. V. 1263.), 1450-ben Antal (Urkundenbuch. V. 295, 365.), 1453-ban György (Urkundenbuch. V. 365.), 1456-ban Domb Péter capellanus (Urkundenbuch. V. 518.), 1502-ben Alzen János, akinek a pápa engedélyezi, hogy címerébe felvegye a keresztet, melyről a parókia kapuja felett elhelyezett címeren ez olvasható: „arma iohannis de Olczna que cesar friderlcus dedit, addidit crucem hieroslima sancta alma roma firmavit anno 1502” (Balogh J.: Az erd. renaissance. 272.); 1513-ban a pápa felhatalmazza a szebeni plébánost, hogy az általa választandó tíz ünnepen főpapi jelvényekkel misézhessen és templomot szentelhessen (Az erd. kat. múltja és jelene. 201.); 1516-ban Tonheiser dékán (Schematismus. 1882. 47.); az 1442-ben jelentkező Antal plébános lehetett az, aki 1436-ban bécsi joghallgató és ott dr. iuris, később fehérvári kanonok és vikárius (Tonk: Erdélyiek. 162.); 1406-ban Johannes de Cibinio bécsi diák, mint joghallgató, szebeni főesperes (Tonk: i.m. 901.); 1447-ben Johannes Duerr, bécsi diák, 1471–1494 között szebeni plébános (Tonk: i.m. 988.); az 1529-ben megnősülő szebeni plébános, Ramasi Mátyás, aki 1515-ben bécsi diák, majd előbb szászvárosi és azután szebeni plébános (Tonk: i.m. 1562.); 1402-ben Nicolaus Castroschez bécsi diák, aki 1435–1439 között szebeni plébános (Tonk i.m. 1732.); 1426-ban Simon bécsi diák, aki előbb jogász, 1442-ben pedig szebeni plébános (Tonk: i.m. 2207.); 1511-ben Thomas Baal, bécsi diák, aki 1527-ben szebeni plébános (Tonk: i.m. 2360.); 1270-ben Benedek prépost (Beke: i.m. 202., jegyz.); 1404-ben Dionisius de Cuschel bécsi diák, szebeni prépost, aki 1432-től váradi püspök (Tonk: i.m. 458.); 1284-ben Theodorus, 1288-ban János (Tamás), 1366-ban Pál; 1497-ben Georgius Cerdonis, aki a domonkosok perugiai főiskoláján teológiát tanul, és akit a szebeni conventus küld ki (Tonk: i.m. 717.); 1503-ban frater Johannes Kolb, aki domonkos lehetett (Tonk: i.m. 538,); 1511-ben Thomas Fulgentii, aki Rómában tanul és 1518-tól szebeni prédikátor, domonkos (Tonk: i.m. 2362.).

Lutheránus templom

Orsolyák temploma

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi