67. SZÁSZHALOM
67. SZÁSZHALOM
1355-ben jelentkezik először oklevélben Hundertbücheln néven. (C.Suciu: Dicţionar istoric.) 1368-ban Zázhalm,1384-ben de Centum Cumuli, vulgariter Hundirtbucheln,1601-ben Zazhalom (uo.) formában fordul elő. Mint templomerődöt villa militum néven már 1206-ban említik.
1457-ben plébánosa Stephanus de Schenk, a szebeni iskola rektora és Szászház plébánosa (villae Centrumcumulis), de akit még nem szenteltek fel. (Urkundenbuch. V. 564.)
A XIII. században épül román stílusú bazilika toronnyal. A XIV. században kaputorony épül.
A tatárjárás pusztításait csak a nyugati sugármagas torony vészelte át. A torony boltozott földszinti része a templom előcsarnokát képezte. A keleti oldal alacsonyan fekvő második emeleti ablaka alapján megállapítható, hogy az előcsarnokhoz csatlakozó hajó alacsony volt.
Az elpusztult hajó helyett egy hosszú, keskeny hajót építenek. Ezt a hajót váltja fel a régi torony mellé épített gótikus templom. A torony továbbra is megőrizte román kori elemeit.
A XV. századi török támadások a templom erődítését követelték. Ekkor a szentély fölé tornyot építenek, valamint egy oldaltornyot, amely csak a tetőig emelkedett és gótikus stílusban újítják.
1500 körül a hajó falait is magasítják és 8 m magas diadalívet építenek. Az építkezésekkel állhat kapcsolatban, hogy 1475-ben a szászhalmi templom búcsúengedélyt kap (100 napi búcsút), 1499-ben pedig újra. (Fabritius: S. Kirchenburgen. 17., Urkundenbuch VII. 69.)
Egy 1475. évi oklevélből azt is megtudjuk, hogy a templom Szent Mihály tiszteletére volt szentelve, és egyik középkori harangja 1411-ből való: „Sancte Michael ora pro nobis Dominum.1411.“ Másik harangját 1496-ban öntötték. Felirata a szokásos: „O rex gloriae Veni nobis cum pace.“ (Komm mit. 1974. 59–62.)
Nagyobb harangján, mely 1400 előtti lehet, ugyanez a felirat látható, mely alatt kis plaketten feszület van a két Mária között.
A hajót dongaboltozat fedi, de téglabordázattal behálózva. A szentélyt is hasonló módon, de szokatlan beosztással. A szentély fölé erődtornyot emelnek. Az ablakok aránytalanul magasak, szeszélyes elosztással. Egyes részeit valószínűleg a régebbi templomból vették át. (Fabritius: i.h.) 1584-ból származó kőbő1 faragott keresztelőmedencéje késő gótikus alkotás.
A templomot a XV. században épült kör alakú várfal övezi, három toronnyal. De a templomdombot is külön külső fal védi. (V. Drăguţ: Arta gotică. 136/100.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom erődtornyai
