SZENT JAKAB-KÁPOLNA (vagy Bálint?)
SZENT JAKAB-KÁPOLNA (vagy Bálint?)
Az 1499-es oklevél szerint a templommal együtt a kápolna is 100 napi búcsúengedélyt kap. Ebből az is kiderül, hogy a kápolnát Szent Jakab tiszteletére szentelték.
A falu közelében állott a temető körül, de pontos helyét ma már nem ismerik.
A mai templomban őrzött egykori oltárszárnyról azt tartják, hogy a Bálint kápolnaoltárának volt a része, s úgy maradt fenn, hogy a reformáció után az egyik toronyban (Spectrumban) ajtót készítettek belőle. Szent Bálint életének egyik jelenetét ábrázolja. Megrongált állapotában is egy XVI. századi festő jó kezemunkájáról tanúskodik. (Fabritius: i.h.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 210.; Helységnévtár. 1913.)
