79. VÍZAKNA
79. VÍZAKNA
1263-ban említik először Vyz néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1291-ben Vyzakna, 1309-ben Salisfodium, 1418-ban Vizakna, 1526-ban Daezburg, 1519-ben Vizackna (uo.) formában fordul elő.
1327-ben Konrád a plébános, tehát ekkor már plébániatemploma van. (Documente. XIV. C., II. 255.) 1332-ben ugyanez a Konrád a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre fél márkát fizet új banálisokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 204.; Documente. XIV. C., III. 221.)
1346-ban Mária-templomról van adat. (Urkundenbuch II. 35.)
További plébánosok: 1418-ban Miklós (Beke: i.m. 204., jegyz.); 1441-ben név nélkül (Urkundenbuch. V. 83.), 1450-ben Tamás (Urkundenbuch. V. 299.), 1466-ban Zsigmond. (Urkundenbuch. VI. 252, 455.)
A templom régebbi, mint első ismert plébánosának említése. Vízakna is az első Szeben vidéki települések közé tartozik.
Ma is álló temploma a XIII. század elején épült Szent Márk tiszteletére.
1280-as dátumról is tud a hagyomány, de ez már a későbbi munkálatok idejét jelölheti. (Kovács: Magyar ref. templomok. 195.)
Háromhajós, bazilikális elrendezésű templom, mint a többi környékbeli kortársai. Dunántúli alaprajz típusú, mint a kisdisznódi.
Román kori formáiból a mellékhajók apszisai és a főhajó apszisa maradtak meg. A déli kapu félköríves mezejében a vurpodihoz hasonló életfát faragtak ki mitikus állatokkal. (Komm mit. 1979. 150.; Kovács: i.h.) Lehetséges, hogy ez még a XII. századból származik. (V. Drăguţ: Arta gotică. 268.; Gerevich: Román kori műeml. I. 157–158.)
Eredetileg a hajókat sík mennyezet fedte, később foglalta el helyét a mai boltozat. Padlására szorult magasabb falain román kori alakok nyomai láthatók. A főhajó hálóboltozata a gótikus kor alkotása, az átalakításokra annak következtében került sor, hogy a Szebent ostromló törökök 1441-ben a vízaknai templomerődöt lőszerraktárnak használták. Hunyadi váratlan támadása miatt a törökök a lőszert felrobbantották, hogy ne jusson Hunyadi birtokába.
A torony a szentélynégyszög fölé emelkedik, aminek biztosítására az alapfalakat több mint 2 méterre vastagították.
A középhajó északi oldalán gótikus kori falfestmény-töredékeket tártak fel. Korukat felirat hitelesíti: „Martinus Makray Rationalista Wisaknensis 7522. Fieri fecit P. Wincentio.” Kivehető képek: Keresztrefeszítés; Sirató asszonyok; Júdás. (Komm mit. 1979. I51.) Festményrészletek voltak még a diadalív felett is: „Fieri, fecit Gregorius litteratus racionalista Wyzaknensis.” Nagy részük elpusztult, a megmaradtakat újra befedték, a feliratot leverték. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 296.; Keleti Újság. 1936. jún. 7., 130. sz.; Kovács: i.m.) Déli kapuján életfa relief látható.
Középkori emléke egy XIV. századi gyönyörű kehely. (Balogh J.: i.m. 17.; V. Drăguţ: i.m. 307.) A templomot 1300 körül magas kőfallal vették körül. (Komm mit. 1979. 151.)
A középkori katolikus lakosság a reformáció idején a református vallásnál állapodik meg, s így a régi templom is református lesz.
A XVIII. században református anyaegyház, és e században is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.; Helységnévtár. 1913.) Kevés lutheránus részére prédikátor volt 1894-ig. (Fabini)
Új római katolikus egyház a XVIII. századtól.
Katolikus templom
Református templom
