80. VURPOD
80. VURPOD
1296-ban Hoehalom, 1333-ban Borcperg, 1357-ben Burperg, 1425-ben Burchperg, 1432-ben Hihalom, 1488-ban Burgperg néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 1 lotó ezüstöt fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 204.; Documente. XIV. C., III. 219.) Ismert plébánosai még: 1372-ben János (Beke: i.m. 18., jegyz.), 1414-ben György (Beke: i.h.; Urkundenbuch. III. 395, 598.), 1425-ben György (Urkundenbuch IV. 239.) 1438-ban Bálint (Urkundenbuch. V. 8.), 1451-ben is említve, név nélkül.
A templom maga régebbi, mint az első okleveles adat: 1230-ban építik román kori stílusban. Főhajója majdnem négyzet alakú, rövid. Torony nélküli. Oldalhajói, kis román kori szentélyvégződéssel, változatlanul megmaradtak. Az északi oldalhajó az 1500 körüli átépítés nyomán a sekrestyéhez csatlakozik. Ugyanekkor építik a főhajóhoz a nyolcszög felével záródó szentélyt. is.
A déli és északi oldalkapuk félkörívesek, ívmezővel. Az északi kapu ívmezejében kőbe faragott érdekes XIII. századi féldombormű maradt fenn: életfa, egy oroszlán meg egy mitikus állat – félig oroszlán, félig hal –, amint egy háromlevelű liliom felé nyúlnak első lábukkal. E vidék legrégibb román kori domborművei közé tartozik. (Komm mit. 1979. 147–148.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 105.; Gerevich: Román kori műeml. I. 157–158.; V. Drăguţ: Arta gotică. 268, 271.)
A főhajót sima mennyezet fedi, a XVIII. században dongaboltozattal váltják le, de barokkos megoldással. Tornya új, 1750-ben építették a nyugati homlokzathoz.
Valamikor kör alakú kőkerítését erődítették, de részben eltűnt.
Középkori kelyhének cuppáján a kosár és talpának tagolása olasz reneszánsz hatást mutat. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 18.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
