26. KECSEDSZILVÁS
26. KECSEDSZILVÁS
1275-ben terra Zyuss néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1370-ben Zylvas, 1441-ben Kechet-Zylwas, 1587-ben Keczyet Zyllwass (C. Suciu) formában fordul elő. Középkori gótikus stílusú temploma volt. Ezt erősíti meg az, hogy a XVI. század második felében „virágzó” unitárius egyházközség van itt.
A templom a XVII. század folyamán elpusztul, s vele pusztulnak hívei is. Köveinek nagy részét széthordják. A maradékból 1845-ben a reformátusok akartak kistemplomot építeni. Az építés elmarad, mert az 1848. évi események szétszórták a híveket. A maradék már nem tudott egyházat fenntartani.
Mivel 1690-ben elpusztult falunak írják, ebből a pusztulásból egészen feltámadni nem tudott. Az unitárius egyház megszűnt és a reformátusok maradékai leányegyházként, templom nélkül Kecsedhez tartoznak. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.) 1900-ban megszűnik.
Az 1732-es helynevek egykori lakóiról vallanak: Rapó, Delöő, Vágásút, Bokom, Futó csere, Mocsáros, Nyárló, Nyárló torok, Eresztevény. (Kádár: i.m. IV. 259.)
