27. KENDILÓNA
27. KENDILÓNA
1306-ban említik először az oklevelek Louna néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 77.) 1315-ben Lona, 1348-ban Lonay, 1536-ban Lonya, 1631-ben Magyar-Lona, 1733-ban Kendi Lona (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában jelentkezik.
1509-ben plébánosáról tudnak, tehát plébániatemploma van. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. IV. 299.) A kurucharcok idején a templom elpusztul a papilakkal együtt. Az elpusztult gótikus középkori temploma a falu felett fekvő régi temetőnél állott.
1727-ben gr. Teleki Pál és neje, Vay Katalin építtetnek lenn a faluban új templomot: „Kendilonense Templum ex fundamentis fieri curant.” A felirat Vay Katalinról még azt is megemlíti, hogy: „ancilla Jesu”. (Kádár: i.m. IV. 299.)
Az új templom a régi stílusát próbálta felújítani. (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok 1929. 11.)
A középkorban tiszta katolikus falu.
A reformáció utáni változások során az unitárius vallás marad uralkodó: 1579-ben Tiszabecsi János unitárius prédikátor működik. (Kádár: i.m. IV. 292, 296.)
Mikor az unitárius Haller család birtokai az állam kezére kerülnek, az unitárius egyház is megszűnik,
és 1641-től a reformátusok veszik át a templomot. (Kádár: i.m. N. 293.)
A megfogyatkozott hívek miatt a XVIII. század elején csak leányegyház, majd később anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1315-ből Szászhalom, Orr, Siccum patak, Haraszt, Puszta aja, Bérc, Háromhalom; 1392-ből Tövisbokor, Mocsolya; 1429-ből Borsa harasztja, Paptelkefő, Borsa út, Agyagos part, Szászhalom; 1592-ből Horgas, Körtvélyes; 1654-ből Lozsádi út köze, Dobokai út köze, Régi tóhely, Kettős határ, Took mellett, Szöle rész, Hidegalj, Szűzdomb, Szőlőshegy megett stb. (Kádár: i.m. IV. 302.)
Református templom
