1320-ban Keresztúr néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 75.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)1332-ben de Sancta Cruce, 1349-ben Keresztur, 1478-ban Reche-Keresztur, 1588-ban Ráczkeresztur, 1681-ben Récze-Keresztur (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.) formában szerepel.
Már 1320-ban jelentkező neve elárulja, hogy a Szentkereszt tiszteletére szentelt temploma volt. 1333-ból papja is ismeretes: Domokos, aki a pápai tizedjegyzék szerint 17 új banálist fizet. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 140.)
1693-ban még áll kőtemploma, a református egyház birtokában. 1706 körül teljesen elpusztul. Romjainak maradványaiból a XIX. század végén néhány darab kő a Gecző József kertjében még látható volt. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 545.) A görögkeletiek veszik meg.
A középkorban népes katolikus falu volt. A reformáció során az unitáriusok maradnak a templom birtokában. A XVI. század elején az unitáriusoknak virágzó anyaegyházuk van. Lakói 1638-tól újra reformátusok. A XVII. század közepétől, az akkori háborús pusztítások miatt, annyira legyengül, hogy 1681-től leányegyházként létezik, és Páncélcseh egyházához tartozik. 1700-ban már csak 7 házban laknak, s amint láttuk, a következő század elején teljesen elpusztul, és a református egyház többé nem támad fel.
A helynevek egykori lakóiról tanúskodnak: 1473-ból Kerekdomb, Réce pataka; 1474-ből Páncélcseh felől, Székfű, Sáros hely; 1478-ból Vágásréti. (Kádár: i.m. V. 546.)
Görögkeleti templom
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.