47. RETTEG

Full text search

47. RETTEG
1283-ban jelentkezik először az oklevelekben Petheg (Retheeg) néven, de már I. Béla idejében, tehát 1061-1063 között mint adományozott helyet említik. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 497.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben Rettek, 1334-ben Reteg, 1405-ben oppidum Retteg, 1499-ben Retteg (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1333-ban 8 garast, 1334-ben 4 garast. (Documente. XIV. C., III. 148, 167,189.; Beke: Az erd. egyházmegye. 192.; Kádár: i.m. V. 523.) 1425-ben Mihály plébános Somkereki Miklós végrendeletében szerepel. (Beke: i.m. 192., jegyz., a Teleki Codex. I. 505-re hivatkozva.) Az 1622. évi összeírásban is szó van a templomról, amelynek egy nagy és egy kis harangja van. (Kádár: i.m. V. 524.) Az 1754. évi összeírás szerint „a cinteremben szép nagy kőtornyú kőtemplom… a toronyban két harang van”. 1845-ben a hegyen levő díszes, tornyos nagy kőtemplomról írnak, kőkerítéssel.
1861-ben újítják, amikor megállapítják, hogy Szentségfülkéje (Szentségnek írják) gótikus stílusú. A kőkerítésben román kori ajtókeret látható. (Kádár: i.m. V. 525.)
A templom építésének idejét az 1400-as évekre teszik, kortársa a XV. században épült apanagyfalui templomnak. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 203.; Kovács: Magyar ref. templomok. II. 694.)
A szentélyvégződés és a szentélynégyszög kettős keresztboltozattal készült. „A bordák, könnyedén szárnyaló ívei zenei összhangban szelik át a boltozatot és tagolt gyámkövekre támaszkodnak.” Keresztmetszetük késő gótikus, hosszúkás, egy vagy két horonnyal tagolt, akárcsak a dési templomé. (Szabó T. A.: i.m. 207.; Kovács: i.m. I. 220.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején a reformáció útjára tér és hamarosan unitárius lesz templomostól együtt. 1566-ban a kolozsvári Basilius István unitárius lelkipásztor paposkodik itt. 1624-ben már újra református, sőt a kettéosztott dési esperesi kerület Szamoson túli részének esperesi székhelye. (Kádár: i.m. V. 523.)
Lelkipásztorai 1615-től ismeretesek. (Kádár: i.m. 525.)
Az 1603. évi háborús események következtében Rettegen csak 17 lélek marad. (Kádár: i.m. V. 533.)
A XVIII. századra megerősödött református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
A XVIII. század elején több katolikus birtokos házi kápolnát tart fenn a katolikus hívek részére, de ez a birtokosok változásával megszűnik.
1876-ban Fogarassy Mihály püspök díszes kápolnát építtet. (Kádár: i.m. V. 523.; Schematismus. 1882. 159.)
A helynevek egykori lakóiról tanúskodnak: 1577-ből Retteg-Őri szőlőhegy; 1622-ből Györgyfalvi határszél, Malom, Pap cseréje, Somberek, Csekemező; 1623-ból Porkolát felé, Kert alatt; 1635-ből Akasztó domb alatt, Az út mellett, Búzaforduló, Csipkés alatt, Bacai határszél; 1643-ból Goron, Varjúhegy, Unomhegy, Derékhegy, Szőlőhegyek, Bagolybérc, Somberek, Rakottyás, Halvány, Baca felé, Szereplő, Holt patak, Malom padja, Bacaberke, Kerekberek, Kétágú palló, Szakadás, Őrfelé forduló, Gyakorberek, Hugyódomb, Szamos felé, Tökés irtovány, Orosz rétje, Hegedű-tó, Cekemező, Györgyfalvi kapu felé, Berec kútja; 1646-ból Első hegy, Derékhegy, Szőlőhegyek stb. (Kádár: i.m. V. 531–532.)

Református templom

A református templom belseje

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi