Halmosd.

Full text search

498Halmosd.
Halmas 1341, Halmos 1508, Halmosd 1519, Halmasd 1537.
Krasznavármegyei helység, Valkó várának tartozéka.
A néphagyomány szerint a község a magyarok bejövetelekor keletkezett. Egy ízben a mai Nagyfalunak a lakosai is elhagyták lakóhelyüket s a Halmosdpatak menti halmokon telepedtek le. Ezekről a halmokról nevezték el a helységet. Később a lakosság a detrehemi erdő mellett elfolyó patak völgyébe költözött át. E mellett bizonyít az, hogy e helyen szántáskor téglából rakott épület-alapokra találnak s az ezen időben felszántott földek alakja ma is kivehető, jóllehet e terület jelenleg erdővel van benőve.
Mikor már e második helyen feküdt a község, történt, hogy egy gazdának eltévedt egy koczasertése s e gazdának leánya a koczát keresve Halmosd mai helyén kőfalakra bukkant. A leány elbeszélte ezt otthon; a falubeliek megtekintették a helyet, megkedvelték s a kőfalakat imaházukká alakítva e köré telepedtek meg.
A mikor 1341-ben Halmas oláh falu birtokába Dancs mestert beiktatják, mint állítólag a Valkó várához tartozó birtokba, Jakab a Gergely fia személyesen megjelenve ellentmondott.*
* Dl. 3422.
Ettől kezdve már ismeretes a birtoklás története, mely lépést tart Valkó többi tartozékainak a történetével. Halmosd, Halmas, Halmos a Bánfiak, Báthoriak kezén forog az 1481–1648. években. 1648-ban az ifjú Rákóczi György kezére kerűl. 1649-ben a kincstár számára rendelik.*
* Az oklevelek levéltári jelzeteit lásd Bagolyfalvánál.
1670 ápr. 5-dikén Kémeri Látrán János és Csekei Kendi Ádámné Látrán Borbála elzálogosítnak Borbély Andrásnak és feleségének, Fodor Annának, nyolcz halmosdi jobbágyot, kiknek oláh nevük van.*
* Nagyv. Muz. Bl.
4991729 okt. 11-dikén Czikus János és apja Péter elzálogosítják a halmosdi határon levő rétjüket Nyága Péternek.*
* Gencsi-lt. nr. 85.
1755 jun. 13-dikán ama javakat írják itt össze, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*
* U. o. nr. 161.
1760-tól 1768-ig ismét ismeretes a története. 1760-ban Halmosd részbirtokhoz felmutatott okmányok alapján jogigényt támaszt a kincstári igazgató – L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos és a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz, krasznavármegyei főispán, Bánfi Boldizsár és Imre meg özv. Nagy-Barcsai Barcsai Györgyné Naláczi Sára alperesek ellenében.* 1768-ban pedig a birtokból L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól: Farkastól, Mihálytól és Györgytől peres úton leánynegyedet kapnak ezeknek nővérei: Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gr. Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet.*
* Bl. fasc. O. nr. 17.
* U. o. LL. nr. 10.
1765 máj. 6-dikán a Mál Gábor halálával hátramaradt halmosdi javak felosztására e Gábor özvegye, Mada Anna megidézteti Mál Simont, Máriát és Jánost.*
* Gencsi-lt. nr. 536.
1808-ban Halmosdról összeírták a Kenderesi, gr. Bánfi, br. Bánfi, Bordás, Blága, Csatári, Fodor, Gencsi, Kuk, Láposi, Mál, Popojes, Zsombori és Topai birtokos nemes családok tagjait, összesen 49-et. Ezek kezén volt összesen 41 7/16 antiqua és 29 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt br. Bánfi Eleknek (5 antiqua és 8 nova); ezután következnek gr. Bánfi György (5 antiqua, 5 nova), id. br. Bánfi József (6 1/2, antiqua, 2 nova) stb.*
* Szv.-lt.
Gör. kath. temploma, mint fönnebb is mondók, ama kőfalakon épűlt, melyeket a község lakói e helyen való telepedésükkor itt találtak. Az egyház anyakönyve 1812-ben kezdődik.* Egy tantermű elemi iskolája szintén gör. kath. jellegű.
* Sch. 1886. 152. lap.
Halmosd 1715-ben lakatlan. 1720-ban 11 jobbágy, 6 zsellér, 500összesen 17 háztartás fizetett adót, magyar 9, oláh 8. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 153 lélek, 81 magyar és 72 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. lap.
1733-ban (Halmágy?) oláh családjainak száma 30, (gör. kel. papja Flóris),* 1750-ben a gör. kath. lelkeké 124.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 288. l.
1847-ben 659 a népesség száma, még pedig róm. kath. 9, gör. kath. 650.* 1890-ben lélekszáma 1054; nyelvre nézve magyar 1, német 38, tót 3, oláh 959, egyéb nyelvű 53; vallásra nézve róm. kath. 5, gör. kath, 1010, evang. reform. 1, izr. 38. Házak száma 218.
* Nagyv. Nvk. 1847. 99. l.
A mívelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1720-ban 62 1/2 köblöst; rétet 103 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 304. Területe 6339 katasztrális hold, a melyből erdő 3667, szántóföld 1287, rét 833, legelő 322, kert 44, szőlő (parlag) 36, nádas 1, terméketlen 149 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 10141 K. 26 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami adója 4348 K 42 f.
Határrészei: Fácze Mare, F. Mike, Dialu (= Gyálu) Csori, D. Dumoe (Dumaje), D. Ture, D. de Krizs, D. Viilor (puszta szőlőhegy), Lola, Lázuri (irtás), Rézerdő, azelőtt Kopasz-Réz Câmpii Albi = Kimpij Albj (fehér mezők), Seaua Craiului = Sáuá Krájuluj (a király nyerge).
Ez az utóbbi a Réz-hegységnek egyik lába, kúpalakú s csúcsáról régi útnyomok vezetnek felfelé.
Vizei: Valea Bibarţului = Váljá Bibárczuluj (Bibárcz patakja), Valea Natului = Váljá Nátuluj (Nát nevű patakja), V. Váruluj, V. Morilor, V. Ture.
Egy forrását gyógyító erejűnek tartja a nép.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi