Hanisa.
501Hanisa.
Han˙safalva 1604.
Középszolnokvármegyei helység, mely 1604-ben a Gyulafiak jószágaihoz tartozik.
Az oklevelekben Nagy-Goroszló után Kis-Goroszló és Naprád között (1595), Inóval (1604) fordúl elő, Kis-Goroszlónak egy erdeje, mely Kismező (Poinicza), Kis-Debreczen és Nagy-Goroszló szomszédságában fekszik, ma is őrzi nevét.
Érdekes, hogy a nép honnan magyarázza e szó eredetét. Hanisa erdő sok helyen zord és vad fekvésű, állítólag tolvajok tanyája volt, tehát hamis hely, innen jött a Hanisa, illetőleg Hamis a’ elnevezés.
Igen valószinű, hogy a román hán = vendéglő szóból származik értelme: az erdőnek azon része, hol a vendéglő feküdt. Valami fogadó lehetett ezen a helyen. Eredhet személynévtől is.
Várad török kézre jutása után pusztúlt el; 1682 előtt mindenesetre puszta.*
* Szv. lt.
1581 máj. 11-dikén Báthori Kristóf meghagyja Közép-Szolnok vármegyének, hogy Brin˙ László kővári várnagyot törvény elé idézze, mert Gyulafi László középszolnokvármegyei Hanisa birtokán Kővárhoz tartozó jobbágyok hatalmaskodtak.*
* GKG. cista A. fasc. II.
1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy a középszolnokmegyei Hanisa birtokával is szabadon rendelkezzék.*
* U. o. cista C. fasc. XIX.
1604-ben «a középszolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Han˙safalván 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki.* 1654 szept. 22-dike előtt a középszolnoki Hanisa meg Kis- és Nagy-Goroszló falvakban 25 jobbágyot kapott Tököli Istvánné Gyulafi Mária Barcsai Zsigmond özvegyétől Gyulafi Borbálától. Közöttük ez ügyben szerződés létezett.*
* Dical.
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
502Egy a XVII. századból Csehi javak urbariuma czímmel fenmaradt jegyzék szerint Hanisán tíz jobbágy van.*
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
A csehi várnak egy másik, XVIII. századbeli urbariuma szerint Hanisán Lisztiné szeri 13 jobbágy; a csehi szer pedig 4 jobbágyból áll. Mindannyian a nagygoroszlóiakkal együtt adóztak és úgy mint ezek.*
* U. o.
