Kárásztelek. (Kalóztelek.)
605Kárásztelek.
(Kalóztelek.)
(Kalóztelek.)
Kalóztelek 1241, Kalasztelek 1338, Kaloztheleke 1477, Kalozthelek 1481, Kaluttheleke 1584, Karaztelke 1609, Karasztelek 1679.
Kárásztelek és Kerestelek vagyis a régi két Kiris várjobbágyság Kraszna várához tartozott. 1477-ben mint biharvármegyei helység van említve, különben mindig krasznavármegyei helység.
1705 febr. 19-dikén Orosz Pál generális Kárászteleken hált.*
* Nagyv. Muz. Bl.
Kalóztelek már 1241 előtt a váradi káptalan birtoka.*
* Szgy.
Gara Miklós nádornak 1378-ban kiadott határjárási levele szerint a váradi káptalan birtokai: Kalasztelek és Adriántelek meg Kopasz Dezsőnek s fiainak, Doos Lászlónak, Györgynek, Jánosnak és Miklósnak birtoka között biztos határok vannak s a régieket megujították.*
* 1432-diki átiratban, melyet Kémeri Miklósnak és testvére Tamás fiainak adtak ki. Bl. fasc. V. nr. 2.
1477 nov. 30-dikán Báthori István országbiró itélkezik a nagyváradi káptalan és Nagyfalusi Báni (így!) János és György, valamint Somlyai Miklós közt utóbbiak a káptalan kálózteleki biharvármegyei birtokát elfoglalván.*
* Dl. 29005.
1531 és 1538 közti időben a váradi káptalan e birtokát (poss. Kalóztheleke) zálogba adta Thelegdi Katalinnak Báthori István erdélyi vajda özvegyének. 1538-ban kerűlt a birtok vissza.*
* Szgy.
1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs. erdélyi vajda megbizásából átírja a L. Bánfi Boldizsár krasznamegyei Kaluttheleke birtokáról (Somlyóval, Bürgezddel stb.-vel fordúl elő) szóló határjárási levelet.*
* Bl. fasc. M. nr. 16.
6061610-ben Báthori Gábor fejedelem Demeter Jánost s fiát nemesekké teszi, s őket a krasznavármegyei Kárásztelek birtokban, az Alzegh-utczán (platea) egy minden tehertől ment házzal megajándékozza, mely háznak egyfelől Monk János, másfelől Cseke Mihály a szomszédja.*
* Bl. fasc. V. nr. 1.
Kárásztelek birtok tárgyában Bánfi Dénes özvegye egyezséget kötött L. Báthori András özvegyével, Zakreszka Annával, de 1637-ben visszavonja amaz egyezséget S. Báthori Anna.*
* Lelesz, Prot. 76. fol. 97. an. 1637.
1648-ban idősb Rákóczi György fejedelem ifjú Rákóczi György fejedelemnek és nejének Báthori Zsófiának adományozza érdemeik elismeréseül atyai jóindulatból e birtokot, mely örökösök hiányában id. Rákóczi Gy. második fiára Zsigmondra szálland.*
* Bl. fasc. KK. nr. 4. – Orsz. lt. Gyulaf, kápt. XXIV. Lib. Reg. fol. 16.
1672-ben Bánfi Dénes elzálogosítja Gyerővásárhelyi Gyerőfi Györgynek,* majd visszaváltja tőle.
* Bl. fasc. O. nr. 4. – U. o. nr. 5.
Az itteni részbirtokba 1677-ben beiktatták özv. Bánfi Dénesné Bornemissza Katalint.*
* U. o. fasc. MM. nr. 7.
Kárásztelek egyike volt azon birtokoknak, a melyeket 1679-ben 14600 frt adósság fejében le akarnak foglalni, a mi ellen tiltakozik Kerczegi György, somlyói lakos, ifj. Rákóczi György, erdélyi fejedelem özvegyének, Báthori Zsófiának meghatalmazottja.*
* Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. B. nr. 37., 19. fiók.
1706 okt. 23-dikán Kováts István, itteni lakos elzálogosítja a kárászteleki határon az Előhágóban levő szőlőit Dobai Miklósnak és nejének, Décsei Klárának.*
* Gencsi-lt. nr. 193.
1759-ben Kárásztelek birtokot is két egyenlő részre osztják Bánfi Ferencz és Boldizsár.*
* Bl. fasc. ZZ. nr. 18.
1760-ban a kincstári igazgató jogigényt támaszt hozzá L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos és a királyi tábla elnöke, 607Bánfi Ferencz, krasznamegyei főispán, Bánfi Boldizsár és Imre meg özv. Nagy-Barcsai Barcsai Györgyné Naláczi Sára alperesek ellenében.*
* Bl. fasc. O. nr. 17.
1768-ban Kárásztelek birtokból L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól peres úton leánynegyedet kapnak ezek nővérei.*
* U. o. fasc. LL. nr. 10.
Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint Kárásztelek Krasznához tartozik s azt a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
* U. o. fasc. yy. nr. 2.
1806-ban innen összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi és Rövid birtokos nemes családok tagjait, összesen 9-et. Ezek kezén volt összesen 2 adómentes lakótelek; 80 lakott és 24 puszta antiqua meg 41 lakott és 6 puszta nova jobbágytelek. Ezeken kívül találtak a templom részén 4 lakott antiqua és 5 lakott nova jobbágytelket. Legtöbb telke volt br. Bánfi Jánosnak (24 lakott és 2 puszta antiqua, 14 lakott és 1 puszta nova) és gr. Bánfi Györgynek (16 lakott és 11 puszta antiqua, 6 lakott és 2 puszta nova).*
* Szv. lt.
Kárásztelek a középkorban, mint láttuk a váradi káptalané s így kétségen kívül parochia is volt. A régi templomból csak egy igen régi harang maradt meg a következő nagy gót betűs felirattal: «
» Irott emlékek a XVII. században kezdenek erről az egyházról beszélni, a mikor megemlítik, hogy Báthori Zsófiának a II. Rákóczi György feleségének ez egyház birtokának a környékén voltak erdői, szőlői s a parochiának négy jobbágytelket meg egy nemesi udvart adományozott.
» Irott emlékek a XVII. században kezdenek erről az egyházról beszélni, a mikor megemlítik, hogy Báthori Zsófiának a II. Rákóczi György feleségének ez egyház birtokának a környékén voltak erdői, szőlői s a parochiának négy jobbágytelket meg egy nemesi udvart adományozott.
A jelenlegi egyház, mely a Szent Keresztnek van szentelve, 1779-ben kezdett épűlni. Építését 1782-ben fejezték be. Ugyanebben az évben szenteli fel Tót Pál, somlyói pap s alesperes. 1818-ban egészen újból épűlt. Három oltára van: 608a fő-, a Szt.-Kereszt-oltár (S. Crucis); a mellék-oltárok egyike, a Szt.-Anna-oltár 1854-ben; a másika Szt.-József-oltár 1874-ben épűlt.
Az egyház klenodiumai között kiválók: a szent kereszt egy része, a Nagyajtai Cserei Farkas adománya; egy hímzett köpeny a Bánfi Ágnes bárónő ajándékából. VI. Pius az indulgentia adhatás jogával ruházta fel az egyházat.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus 351. lap.
1706-tól ismeretesek a papjai s ekkor kezdődik a magyar nyelvű anyakönyv is.
Kupás Péter 1694 «licentiatus». László Pál 1706. Szilágy-Somlyóra ment át, végre váradi kanonok. Hankóczi László 1713, Bacsik Miklós 1717, Ronkovits Dávid 1763. SS. Theologić doctor s a váradi papnevelő tanára. Illyei Takács János, a váradi gimnáziumban 1802-ben exhortator volt. Timár Imre 1830. Előbb teol. professor, később krasznai alesperes. Horner Jakab 1843 váradújvárosi administrator, 1864. alesperes. Miller János 1868-ban jött a tótteleki parochiából, alesperes, Pecze-Szőlősre ment át. Badzey György 1879, előbb a váradi papnevelő aligazgatója. 1884-ben Görcsönbe ment át.*
* U. o. 352. lap. Lásd itt az egyháznak többi papjait is.
Kalozthelek és Kémer községek között Somlyai Báthori Miklósnak és testvéreinek a jobbágyai és szolgái egy 1481-diki oklevél szerint egy néhány debreczeni kereskedőt kiraboltak. Az ügy megvizsgálására kiküldött szolgabirák Kalóztelek összes lakóit a czinterembe hívták össze s megesketve őket itt végezték a vallatásokat.*
* Dl. 29.537.
Hogy Kárásztelken a protestantizmus is hódított, ennek legelső nyomaira Erdély országgyűlési emlékei közt akadunk. A prédikátor jövedelmét (Karaztelken) elvették, s helyébe pápista papot akartak hozni, mire a kolozsvári országgyűlés 1609 november 9-dikén elrendeli, hogy a jövendő gyülésig minden az eddigi állapotban maradjon.*
* Szilágyi Sándor: Erd. Orsz. Emlékek. VI. köt.
609Róm. kath. jellegű két tantermű elemi iskolája 1873-ban szerveztetett és épűlt.
1715-ben 6 jobbágy, 6 zsellér, összesen 12 háztartás fizet adót, magyar 9, oláh 3, 1720-ban 25 jobbágy, 1 zsellér, összesen 26 háztartás, 22 magyar, 4 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 234 lélek, 198 magyar és 36 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
Lakossága 1847-ben róm. kath. 1102, g. kath. 25, evang. reform. 1, izr. 12, összesen 1140.* 1890-ben lélekszáma 1502; nyelvre nézve magyar 1467, német 1, oláh 33, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve r. kat. 1433, gör. kat. 30, gör. kel. 16, evang. reform. 12, izr. 11. Házak száma 306.
* Nagyv. Nvk. 1847., 97. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 59, 1720-ban 150 1/3 öblöst; rétet 1715-ben 29, 1720-ban 215 kapást, szőlőt 1715-ben 30, 1720-ban 139 kapást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
1895-ben gazdaságainak száma 402. Területe 5859 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1956, erdő 1406, rét 1036, legelő 1014, szőlő (parlag) 96, beültetve 13, kert 72, terméketlen 266 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 53234 K. 76 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 6883 K. 76 f.
Utczái: Templom-, Balog-, Nagy-, Kereszt-, Kálvária-, Zés-, Kis- és Sebestyén-utcza.
Határrészei: Foglár-, Tövis, Gertyános, Pálcsere, Völgy. Szőlőhegy-oldal, Bükkhát, Dinnyéskert-oldal, Felső-Csere, Kálvária-oldal, Dohi-alj, Kémeri-útgaz, Adorjántelek, Kincses-Pál-oldal, Fileget, Mogyorós-oldal, Temető-oldal, Istenkassa, Réczefű, Récze-oldal, Hangás-alja, Nagy-Aranyos, Kis-Aranyos, Baglyos, Hideg-kút, Széles-árok, Szatmár-telek, Nyires-alj. Szőlőhegyek: Adorján, Hangás, Kis- és Nagy-Újhegy. Erdők: Nagy-erdő, Eresztvény, Csöket-alja, Mester-mezeje, Rókalik. Filfolyó, Kopasz-domb.
610Határán van egy Földpincze nevű hely, mely mintegy 90 éve összeomlott. Ez szolgált a lakosoknak buvó és menedékhelyül a tatárfutás alkalmával.
