Kásapatak.
Kásapatak.
Kolozsvármegyei helység volt. 1560-ban és 1603-ban Almás vár és városhoz tartozott. Nevét a határában eredő Egregyben levő apró kásászerű kavicstól nyerte.
1560 jun. 3-dikán Somlyói Báthori Kristófot és nejét beiktatták a hütlenségbe esett Bebek Ferencztől elvett Kásapatak birtokába.*
* Gyf. kápt. lt. A. 65.
Egyike volt azon birtokoknak is, a melyeket 1603-ban Csáki István zálogba vetett Rátóti Gyulafi Lászlónak.*
* GKG. C. fasc. XIX.
1607-ben Báthori Gábor, erdélyi fejedelem megerősíti Szent-Királyi L. Bánfi János leányát Zsuzsánnnát e birtokban.*
* Bl. fasc. LL.
Egyháza s iskolája gör. kath. jellegű. Az egy tantermű elemi iskolát 1869-ben szervezték.
1890-ben lélekszáma 857; nyelvre nézve magyar 3, tót 63, oláh 759, egyéb nyelvű 32; vallásra nézve r. kat. 63, görög kat. 781, gör. kel. 6, evang. reform. 3, izr. 4. Házak száma 161.
1895-ben gazdaságainak száma 175. Területe 4441 katasztrális hold, a melyből erdő 1935, szántóföld 1128, rét 837, legelő 263, kert 92, terméketlen 186 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 1888 K. 78 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3119 K. 92 f.
Határrészei: Valea Prunilor = Váljá (= Vályá) Prunyilor (szilvás völgy), Părăul Savului = Pereul Szávuluj (Sz. csermelye), Părăul Trestii = Pereul Trësztyiji (nádas csermely), Valea Largii = Váljá Lárzsij (tágas völgy), Dealul Bouluj = Gyálul Bouluj (ökrös halom), ebben: Comăndile cele de mult = Komenzilë 611cselë gye mult (a régi parancsnokságok); Goroneş = Goronyes (tölgyecske), Dealul Bretinesii = Gyálul Brëtyinyeszij, Dealul Groşilor = Gyálul Grosilor (Gros = grosz = Vastag nevűek halma), Dealul Gros = Gyálul Grosz (tuskós halom), Ciul = Csul (báb), Oszolj.
Kávás. Lásd Ér-Kávás.
