II. Helynevek, melyek a megye orographiai viszonyaival függenek össze.
II. Helynevek, melyek a megye orographiai viszonyaival függenek össze.
Retteg szláv eredetü név (= retjaz, retjag) hegyláncz vagy borda jelentéssel; Csáki-Gorbó, Gorbó-Muncsel és Garbonácz = a szláv greben, hegytaraj. Oláh neve kerbunarj (szénégető telep), a Pestes név hazánkban igen számos, Pest = ó-szláv kemencze, mészégető vagy barlang szóból alakult, ide tartozik Petyeritye, melynek régi alakja a bolgár Pešterušte volt. Klicz ered a szláv sklizati, klitzki = csúszós, meredek szóból. Analogia a magyarban Éleskő. Keménye eredeti alakja kremeň (szláv szó = kovakő), a község oláh neve Kremeňa még a régi alakot őrizte meg. Muncsel oláh név = Kishegy; Kucsulata oláh helynév, de eredetileg albán; az albán nyelvben katčoulj vagy kečule búbot jelent, értelme eszerint oláhban búbos vagy búbozott hegy. E község 1405-ben magyarul Kocsodálfalvának iratott.
Guga Cihac szótárában (II. 501.) süveggel van magyarázva. 1590-ben Lapuchan, 1631-ben Lapusánynak is iratott magyar oklevelekben.
Szakatura oláh helynév, kiszáradt, kiapadt vizet (patakot) jelent. Régi magyar neve volt 1591-ben Somfalva. Magura szláv-oláh területeken rendkivül el van terjedve. Eredete szláv, jelentése hegy. Rogna 543jelentése szlávul szarv (rog, roglu); Rohi szintén szláv (rog, rohi) szarv, szarvak, csúcsok, jelentése hagyszarv. Dalmár magyar alakja az oláh Gyalu mare-nak. Kőfarka oláhul Piaträ a hegy külső alakjára vonatkozik. Omlásalja olhául Maluc vízszéli talajt jelent. E község magyar neve a XV. században Banatelke volt, Bana nevü birtokos után.
A Bálványos-Váralja helynévben, mely Deés 1266. évi határjárásában Bálványkőnek hivatik, kiemelkedő s szoborhoz hasonló kőtömegre kell következtetnünk. Közelében egy hegy csakugyan Emberhegynek hivatik. Ilyen képzésü helynevek Svájczban is gyakoriak, hol a nép fantáziája egy-egy szokatlanabb s feltünőbb alakú ormot óriások, tündérek emlékjeleinek tekint. Ide tartozik az Emberfő községnév (oláhul Ambrišj), ennek eredete is hasonló okra vezethető, közelében egy hegyrészletnek oláhul Brează a neve, a mi a szláv obraz (emberi fő, vagy arcz) szóból származik; Strencz puszta Alsó-Körtvélyes mellett, az oláh streanta = szakadék szónak felel meg. Ide tartoznak az Ilonda helynevek (Nagy-Ilonda, Ilondapatak, oláhul az első Il’eandä, a másik Dolhan), származnak a szláv lendv = hegyhát, hegyborda szóból; eredeti alakjuk ó-szlávban Ilendva volt. Itt kell felhoznunk Szészarmát is, melyet egész bizonyossággal elemezni nem tudunk, de tudjuk, hogy Zsigmond király egy oklevelében németül Weiss-horn-nak van nevezve, tehát a zorma régi magyar szóval, ami ormot jelent, kapcsolható össze. A név első tagját nem értjük.
