III. Községnevek, vonatkozással a fekvésre, helyi és területi sajátságokra, talajviszonyokra.
III. Községnevek, vonatkozással a fekvésre, helyi és területi sajátságokra, talajviszonyokra.
Mohaj magyar helynév, mohost vagy mohmezőt jelent: Dobročina a szláv dobru = jó, jó termő-nek felel meg; ide tartoznak Magyar- és Oláh-Bogáta; bogáta ó-szláv szó, de az oláhban is megvan, gazdagot tesz, ami a talaj termékenységére értendő. Groppa oláh szó = árok. Larga szintén oláh = széles mezőt jelent. Libaton (Benkő Transylvániájában: Libadio) kedves, kis fekvésü helyet jelent, származik a ljubiti szláv szóból; Pujon = szláv puhljan = porhanyó talaj; Dengeleg értelmét szintén az ó-szláv nyelv fejti meg: eredeti alakja Dlgu-lug (hosszu berek, mely még az Árpádkorban nyerte mai magyaros alakját. Hosdat a szláv gvožd = szög, illetőleg gvoždat = szögellet szóból keletkezett. Hesdattal fogalmi rokonságban vannak Kócs (szl. Kot. Kat) és Kaczkó szögellet, továbbá Szurdok, a mi szintén zugot, szögelletet jelent.
544Szék a székes (szikes) vagy sós talajban találja magyarázatát, ilyenek még Soósmező, Szótelke (eredetileg Sótelke) és Szóváros. Utóbib 1553-ban Slatinának is iratott, a mi szlávul sós helyet jelent.
Középfalva és Közfalu vizek folyásához viszonyitott fekvésüktől nyerték elnevezésüket (oláh neveik Tyzä és Tyzeü a magyarból vannak elferditve), Nagymező, Hosszúmező, továbbá Csicsó-Polyán és Pojnica fogalmilag rokonok, utóbbiak a szláv, mező = pol’ana szóból származnak. A Magyar-Köblös néven (oláhul Kubl’es) a köböl szó nem mértéket, de köblöt, vagy völgykatlant jelent; Refény puszta Oroszmező mellett, oláh névnek látszik s a reféc párkány, szél szóval látszik összefüggeni; Fellak és Széplak fekvéseiktől vették neveiket, Melegföldvárban pedig azt hiszem, a meleg szó a község keletnek fekvő helyzetére vonatkozik, mintegy = napos oldal. Szinye is ilyen alakulás, eredete szláv; sinja = világos, fényes jelentőségü. A Kálna, Nagy- és Kis-Kaján (eredetileg Kalyán) nevekben a szláv kal, kalj = sár, sáros szót találjuk meg; kis-orosz nyelvben kalán sárhelyet jelent (alkalmasint rutén telepek). Preluka oláh származásu, jelentése erdei legelő; Oszvály (oláhul Osoj) régi magyar helynév, régen wzzuwainak iratott, értelme Aszóalj = Aszómező. Kendi-Lónában az ó-szláv lona = sinus, völgyelet szó rejlik. Végül Doboka az ó-szláv dluboku (mélység, völgyelet) szónak régen megmagyarosodott formája.
