Balázsszeg.
Balázsszeg.
Nevének változatai: 1770-ben* Blosa puszta, 1831-ben* Blosza, oláhul Bloasza. 1890-ben* Balázsszeg. Oláhul; Blazsá.
E. F. L. VII. 539 C.
Consignatio.
Belügym. 25093. sz. r.
101Előbbi Blozsa nevét „bibesc vagy bilosesc” fehérleni szláv igéből, melynek jelentése: fehérlő vagy fehértó víz, vette.
Először emlittetik Blosa néven 1715-ben* mint Csokotes határában fekvő erdő.
E. F. L. VII. 478. H. 547. A.
1770-ben* Blosa néven mint puszta.
E. F. L. VII. 539. C.
Fekszik a Sátorhegy északi aljában a Rotundától délre, a határán eredő hasonnevű patak két partján szétszórtan, a magyar-láposi szolgabirói járásban, Deéstől 72·2 kilométerre.
Blózsa vagy a mai néven Balázsszeg községet a monda szerint Csernefalváról ide telepedett Kozmucza András és Lukács alapította. 1715-ben* jön elő először mint Csokotes határában fekvő erdő, csak 1770-ben* emlittetik mint lakott hely, mint puszta a hasonnevű erdő mellett, melyet a csernefalvi Kozmucza család adomány alapján bir.
E. F. L. VII. 478. H. 547. A.
U. o. 539 C.
Jelenlegi birtokosai 1898-ban gr. Teleki Sándor, János és Géza, a Kozmucza és Lázár család.
Lakosai gör. kath. oláhok; egyházilag Csernefalvához tartozik, se templomuk, se iskolájuk. Határa hegyes, hideg és sovány, e miatt kevés zabot jobbára, de annál több szénát termesztenek, főfoglalkozásuk a barom és juhtenyésztés. Van két felülcsapó malma egy-egy kővel a Kozma és Lázár családnak.
Határhelyek: Magura Tyejuluj, Valea Fraszinuluj, Sdircsá, Magúra cu brazi, Pleska, Pojenile bobuluj, Sub ársicza, Izvoru rosiu.
1831-ben* 19 lakossal. Jelenleg 10 ház van benne, lakossága 1886-ban 79, ebből 11 gör. keleti, a többi gör. kath. Határa 4332 k. hold.
Consignatio, Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban összes adója 303 frt 10 kr.
