A Deutscher Herold
A Deutscher Herold
egyik legközelebbi száma L. v. Beckh-Widmanstetter tollából beható kritikai ismertetést közöl Dr. Szendrei János-nak, Dürer Albert származásáról és művészetéről írott s német nyelven is megjelent tanulmányáról.
A német tudósok, úgymond, hallani sem akartak eddig arról, hogy Dürer még egyébnek is volna tartható, mint németnek. Most azonban két nemzet között harcz keletkezik belőle és e harczban Szendrei a védelmet általában tárgyilagosan és nagy ügyességgel viszi.
A többek közt megjegyzi a biráló, hogy Dürer naplójának azon kifejezése, melyben azt mondja, hogy «Albert Dürer der aeltere ist seinem Geschlechte nach geboren im Königreich Ungarn» etc., azt jelenti, hogy született nemes ember volt, mert a német birodalmi városokban azon időben a városi nemességet «die Geschlechter»-nek nevezték. Az, hogy csak ötvös mester volt, nem bizonyít semmit ez ellen, mert hiszen úgymond ki volna képes összeszámlálni Németországban s talán úgymond Magyarországon is a műiparosokat, kik nemesi családból származtak és származnak.
Szendrei azon föltevésére vonatkozólag, hogy a Dürer nemesi czímerének pajzs lábában látható hármas halom annak magyar eredetét mutatja, a Deutscher Herold ismertetője azt tartja, hogy az nem szükségképpeni bizonyíték annak magyar származása mellett, miután az minden más nemzet heraldikájában előfordul. A ki ismeri heraldikai gyakorlatunkat, tudja ennek ellenében, hogy valóban mennyire jellemző a hármas halom alkalmazása hazai heraldikánkban.
Ezenkívül azonban osztja azon föltevést és kapcsolatba hozatalt, hogy Dürer atyjának a florenczi Uffizi-galeriában levő arczképe a legjobb magyar typuszt mutatja, elfogadja s beigazoltnak tartja, hogy Budának a Schedel-féle nürnbergi krónika 1494-ik évi kiadásában megjelent látképe a Dürerektől származhatik, s hogy geniális ornamentikájában a nagy német mester a magyar vitézkötések mintáit dolgozta fel.
Végül pedig azzal fejezi be: «Ezeken felül pedig helyezzük vissza a magyarokat miden irigység nélkül jogos tulajdonukba: Dürer Albert a legnagyobb német festő és rézmetsző édes atyja a született magyar Ajtósy Albert volt, ki hazáját elhagyva, a mint 1455-ben Niirnbergben megtelepedett, előbb Thürernek, később pedig Dürernek neveztetett, élettársáúl pedig ott német nőt vett vala el.»
Ez első rangú német szaklaptól bizonyára fontos nyilatkozatok a Dürer-kérdésben s műtörténetünk és irodalmunk szempontjából egyaránt örvendhetünk az elért eredménynek.
O.
