NAGY GÉZA 1855–1915.

Full text search

NAGY GÉZA
1855–1915.
Hosszu esztendőkön át aggódva figyeltük, vajjon az a törékeny, beteg test, mely Nagy Géza hatalmas lelkének őrzője volt, mikor roppan össze sulyos terhe alatt, félve gondoltunk folyton arra, hogy a nagy tervek, gondolatok, lelkes akarások beváltatlanok maradnak s örökre elvesznek ránk nézve. Minden ujabb esztendőt, minden ujabb munkáját mint nem várt ajándékot fogadtuk s nem tudtuk elzavarni ilyen alkalmakkor azt a fájó gondolatot, hátha ez már az utolsó. Üléseinken, hacsak betegsége nem akadályozta, hüségesen megjelent, a Turulban alig van ujabb évfolyam, a melyben nem találkoznánk nevével s bár munkássága inkább más irányban folyt, mindig nagy érdeklődéssel viseltetett Társaságunk dolgai iránt, – érthető tehát, hogy nehezen tudunk beletörődni abba a gondolatba, hogy egyik helyen sem fogjuk többé látni őt.
Nagy Géza 1855 augusztus 4-én született Gárdonyban, Fejérvármegyében. Gyönkön a református algimnáziumban s Pesten a piaristák főgimnáziumában tanult, majd az egyetemen történeti, régészeti, oklevéltani, földrajzi és irodalomtörténeti studiumokkal foglalkozott. Rómer Flóris, a ki tanára volt az egyetemen, 1875 őszén a Nemzeti Muzeum Régiségtárához hivta meg s itt dolgozott 1881-ig, a mikor a Székely Nemz. Muzeum őrévé választották meg Szepsiszentgyörgyre. Innen azonban visszavágyott a fővárosba, első otthonába s 1889 őszén már ismét a N. Muzeum tisztviselője, a hol 1902-ben igazgatóőr lett.
Nevével az irodalomban 1877-ben találkozunk először az Egyetértés hasábjain, – a melynek később 44munkatársa is volt, – a hol a magyarság eredetéről irott czikksorozata megjelent. Ez volt a kiindulópontja, nagy irodalmi működésének, de egyszersmind megmutatta ez első kisérlete jövő munkásságának irányát is. Tudományos folyóiratokban megjelent czikkeinek egész sora foglalkozik az e problémához csatlakozó kérdésekkel s két nagyobb munkája is ezen témával való foglalkozásának köszönheti létrejöttét: Magyarország története a népvándorlás korában, mely a Szilágyi-féle történet első kötetében jelent meg s A Skythák, a mely akadémiai székfoglalója volt.
A Turul hasábjain 1891-ben találkozunk először Nagy Géza nevével, a mikor ott közreadta Árpádkori személyneveink és az Osl nemzetség eredete czimü tanulmányát, a melyben a nemzetség besenyő eredetét iparkodott kimutatni a Pór Antal által hirdetett délszláv eredettel szemben, másrészt pedig árpádkori személyneveink nagy részének török eredetét vitatta. A régi nevekkel szivesen foglalkozott, a Budapesti Hirlapban régi női neveinkről közölt érdekes czikksorozatot, a Turul 1892. évfolyamában pedig g ismertette nagy kritikával Kubinyi Nomenclatorját s ugyanezen évfolyamban Karácsonyival vitatkozott a Gejza név kiejtése felett s a Gecse helyett a Gyejcsa alak helyessége mellett sorakoztatta érveit (1892: A Geisa név kiejtése. II. Gyejcsa és Gecse. Az Oslu nemzetség eredete. 1893-ban Az Árpádház czimü tanulmányával találkozunk, mely Wertner Mór Az Árpádok családi története cz. müvének alapos ismertetése, az 1894. évi folyamban pedig azon mondai elemeket állitotta össze, a melyek nemzeti uralkodóházunk leszármazásában találhatók (Az Árádház mondai genealogiája); ezen kötetben olvassuk Kossuth Lajos eredete czimü czikkét is, a melyben Kossuth halála alkalmából a Kossuth-család genealogiáját tisztázta. Alkalmi czikk volt III. Béla király és Antiochiai Anna Ágnes, mint I. Ferencz József ő Felségének ősei czimü genealogiai tanulmánya is, melynek illusztrálására 26, óriási fáradsággal összeállitott genealogiai tábla szolgál, s ebben III. Béla ivadékai közül 9 árpádházi királyleányt mutat ki ő Felsége ősanyái között. Első szent királyunk családi összeköttetéseivel nagy szeretettel foglalkozott, 1906–1908-ban két nagy czikksorozatot bocsátott közre, a melyekben a források alapos kritikai megvizsgálásával igyekezett e nehéz kérdéseket tisztázni (Sz. István családi összeköttetései, Szent István vérsége és a magyar kutforrások.). Nagyon érdekes 1906-ban megjelent tanulmánya, a melyben a magyar király czimeit vizsgálta a XI. században és kimutatta, mint tükröződött vissza a czimváltozásban Magyarország területértek kialakulása. A magyar királyok czime a XI. században.) 1910-ben a magyar nemzetségek számának megállapitásával foglalkozott s azt fejtegette, hogy a 108 nemzetség nem egyéb, mint a 24 ősnemzetség ujabb meg ujabb kettéválása, s ehhez járult a három kabar népség vezérnemzetségének négy ága. (A magyar nemzetségek.) Utolsó tanulmánya folyóiratunkban 1912-ben jelent meg, A Croyak czimmel, a melyben a magyar genealogiának e sokat vitatott kérdését fejtegeti s összeállitja az amiensi káptalan adatai után a hiteles leszármazási táblát.
A M. T. Akadémia 1901-ben választotta meg tagjává, társaságunk igazgató-választmányában pedig 1905 óta foglalt helyet.
Áldás emlékére!

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi